Már világszerte épülnek japánkertek, még hazánkban is. Így aki szeretne ellátogatni egybe, akár azért, hogy gyönyörködhessen a kert szépségében, akár pedig azért, hogy egy kis nyugalomra leljen egy csodás környezetben, nem kell messzire mennie.
Az érdeklődőknek elegendő mindössze ellátogatni a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, a Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus kertjébe vagy a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet területére. Vagy akár csak egy kellemes sétát tenni a Margitszigeten, ahol szintén felfedezhető a japánkert szépségei.
A japánkert típusai és jellemzői
A japánkertekből több változat is ismert, így megkülönböztetünk hagyományos japánkertet, szikla- vagy szárazkertet, valamint teakertet is. Ez utóbbihoz kapcsolódik szorosan a japán teaszertartás.
A japánkertekben gyakran találkozhatunk érdekes alakzatú kövekkel, valamint megismerkedhetünk különösen ritka növényfajokkal is. Alapvetően azonban a japánkertek elemei és növényei jellegzetesek és tipikusak, amelyek révén nem csak könnyen felismerhető, hanem könnyedén építhető és megidézhető is egy japánkert.
Ezen típusú kertek jellegzetes elemei közé tartozik - az általában patakként megjelenített - víz, egy kis sziget, valamint az arra rávezető kis hidacska. Mindezek azért fontosak, mert természetes hatást keltenek. Ezenkívül a japánkertekben felfedezhető még kis kerti pavilon, teaház, valamint lámpások.
A gyakran megjelenő kövek elsősorban a hegyeket idézik meg, de ezekből készülnek leginkább a kis hidak, valamint az utak vagy akár a patakok medre is.
A hegyek szimbolizációja mellett a kövek, valamint a homokterítés a víztükröt idézi meg. Főként, hogy gyakran sávokat, vonalakat húznak bele a homokrétegbe, vagy a leterített kavicsba, ezáltal még pontosabban tudják megjeleníteni a víztükör fodrozódását.
A japánkertek növényvilága
Elsősorban különleges növények alkotják a japánkertek növényvilágát, amelyek közül is főként a zöld növények a jellemzőek, vagyis a virágzók meglehetősen ritkán fedezhetőek fel bennük, azok is leginkább a bejárat közelében kapnak helyet. A színek helyett ugyanis a formák sokkal inkább hangsúlyosak. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a japánkertekben főleg Japánban honos növényeket ültessenek, természetesen csak abban az esetben, ha ez kellőképpen összhangban van az adott terület éghajlati adottságaival. A leggyakoribb növények, amelyekkel találkozhatunk a japánkertekben az a bambusz, japán feketefenyő és kamélia, páfrány, rododendron, őszibarack, japán cseresznye, babérmeggy és puszpáng.