Közölte: a magyar kormány egyetért a klímavédelmi célokkal, de reálisan megvalósítható tervekre van szükség, hogy ne a szegények fizessenek, hanem a nagy szennyező országok és cégek. Nem emelkedhetnek az élelmiszer- és az energiaárak, nem csökkenhetnek a felzárkóztatásra szánt uniós források, a karbonsemlegesség és az olcsó energia pedig nem képzelhető el atomenergia nélkül, úgyhogy ne támadják Paksot - mondta a kormányszóvivő.
Hangsúlyozta: Magyarország vállalta, hogy 2030-ig 90 százalékban káros anyagoktól mentessé teszi energiatermelését, és ezt tudja is teljesíteni. Károsanyag-kibocsátása már ma is messze elmarad a nagy szennyező országokétól. De a 2050-re kitűzött uniós karbonsemlegesség Magyarországon számítások szerint 50 ezer milliárd forintot emészthet fel, ami minden egyes magyarnak évi 170 ezer forintjába kerülhet. Hollik István arra figyelmeztetett, hogy ez nem igazságos.
A következő 7 éves uniós költségvetésről a kormányszóvivő elmondta: jelenlegi formájában a visegrádi országok - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország - nem fogadják el, a döntés vélhetően csak jövő őszre születik meg.
A Gothár-üggyel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy a Katona József Színház igazgatójának lemondását várják-e, a kormányszóvivő úgy reagált: ebben a helyzetben nem történhet más. A Gothár-ügy mutatott rá arra, hogy a kormány finanszíroz színházakat, de fenntartóként semmi beleszólása a működésükbe. Ebben a vonatkozásban sem maradhat következmények nélkül ez a zaklatási ügy - jelentette ki Hollik István.
