Csao Li-csien, a kínai külügyi tárca szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: Peking fenntartja magának a jogot, hogy ellenlépéseket tegyen Kanadával szemben. Nem részletezte, hogy milyen ellenlépésekről lehet szó.
Ottawa a múlt pénteken jelentette be, hogy felmondja a kiadatási megállapodást, valamint korlátozza a katonai és belbiztonsági célokra felhasználható cikkek Hongkongba irányuló exportját, vagyis a kínai anyaországra vonatkozó szabályokat alkalmazza a továbbiakban Hongkongot illetően is.
Az új, Hongkongra szabottan kidolgozott jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást sorolja fel a jogsértések négy kategóriájaként, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.
Peking továbbá egy nemzetbiztonsági irodát állít fel Hongkongban, amelynek a feladata, hogy felügyelje a hongkongi kormányzat nemzetbiztonsággal kapcsolatos munkáját, és útmutatást nyújtson számára ezen a téren. Az iroda emellett joghatóságot gyakorol majd egyes, "bonyolultnak" tekintett esetek felett. A törvény ellen számos külföldi kormányzat és nemzetközi szervezet emelt szót, attól tartva, hogy a jogszabály tovább gyengítheti a hongkongi autonómiát.
A kanadai-kínai viszony 2018 végén vált feszültté, miután a kanadai hatóságok amerikai kérésre őrizetbe vették Meng Van-csout, a kínai Huawei telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját. Kínában röviddel ezután két kanadait fogtak el kémkedés és államtitkok kiszivárogtatásának gyanújára hivatkozva, jóllehet Kína tagadja, hogy az ügynek bármi köze lenne Meng Van-csouhoz, akinek őrizetbe vétele után Peking súlyos ellenlépéseket helyezett kilátásba. Michael Kovrig volt diplomata és Michael Spavor üzletember ellen a múlt hónapban emeltek vádat Kínában.
