A tudós világ legjava túltekint korunk politikai szembenállásain, és azt firtatja, hogyan maradhat fenn az emberi faj. Jövőbe tekintése visszahat magára a politikai szembenállásra is, hiszen a közös nevező fellelésére ösztönöz. Miközben óriási erők feszülnek egymásnak, hogy eldöntsék, melyikük határozza meg társadalmi jövőnket, nem feledkeznek meg arról sem, hogy a jövő közös. Ez biztató, mert arra utal, hogy ha elhalványult is, nem apadt ki a felelősségtudat, nem hagyott cserben a józan ész. Legalább is nem mindenkit.
Amerikai és orosz tudósok azt tervezik, hogy 2030-ban embereket küldenek a Marsra. A hírt Szergej Krikaljov, a Roszkozmosz emberi űrprogramjának igazgatója jelentette be. Azt mondta, hogy a küldetés a Vörös Bolygóra minden bizonnyal nemzetközi lesz, és közös Holdutazás fogja megelőzni.
A tudósok szerint a Mars kínálja a legelőnyösebb feltételeket a betelepítésre. A Nap tanulmányozásából ugyanis arra következtetnek, hogy a Naprendszer bolygói közül a Vénuszon és a Marson emelkedik a legkevésbé a hőmérséklet. A Mars ezért is alkalmasnak bizonyulhat a Földéhez hasonló életkörülmények kialakítására.
Hosszú távú kitekintésről van szó. Az az ember, amelyik majd benépesítheti a Marsot, minden bizonnyal a maitól eltérő genetikai állománnyal fog rendelkezni – vélik a tudósok.
Összehasonlításul a Békekör tudósítója adatokat idézett a Földről és a Marsról. A Marson egy nap 24 óra 37 percig tart, 687 nap alatt kerüli meg a Napot a földi 365 nap helyett. Lényegesen kisebb a Földnél: felszíne 144 millió 800 ezer négyzetkilométer, míg a Földé 510 millió 72 ezer km2. Sugara 3390 km, a földé 6373 km. Két holdja van: a Fobosz és a Dejmosz