A SCMP-nek a kínai hadsereghez közel álló forrása szerint a szerdán reggel kilőtt rakéták közül az egyik egy "repülőgéphordozó-romboló" volt, egyértelmű figyelmeztetésként az Egyesült Államoknak. Egy nappal korábban ugyanis Kína szerint egy amerikai U-2-es kémrepülőgép berepült az általa önkényesen kijelölt azonosítási övezetbe, miközben a kínai haditengerészet éppen ötnapos gyakorlatot tartott az ország északi partszakaszánál fekvő Pohaj-tengeren.
A lap forrása elmondta: a rakéták kilövésével Kína arra a potenciális kockázatra akart válaszolni, amelyet az amerikai katonai repülőgépek és hadihajók egyre gyakoribb látogatásai jelentenek a Dél-kínai-tengeren.
Egy DF-26B típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát az északnyugati Csinghaj tartományból indítottak útnak, míg a másik, DF-21D típusú rakétát a keleti Csöcsiang tartományból lőtték fel. Mindkét rakétát a Hajnan és a Paracel- (Hszisa-)szigetek közötti területre irányították. A hajnani tengeri hatóságok még pénteken közölték, hogy az érintett területen hétfőtől szombatig hadgyakorlatok miatt tilos a közlekedés.
Ahogyan a SCMP rámutat: a DF-26 rakétatípus tiltott fegyvernek számít a Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború végén megkötött INF-szerződés alapján, amely a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozására irányult. Washington a múlt évben kilépett a szerződésből, és döntését azzal indokolta, hogy Kína használ a szerződés által tiltott fegyvereket.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadicélokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
Az Egyesült Államok gyakran tart hadgyakorlatokat a vitatott területen, szerdán pedig 24 kínai vállalatot szankcionált amiatt, mert szerinte az érintett vállalatok "segítettek a kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren". Az Egyesült Államok katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását, amelyeken a kínai hadsereg támaszpontokat hoz létre.
