Donald Trump amerikai elnök 2018. szeptemberben sújtotta 10 százalékos büntető vámmal Kína ipari termékeit, köztük a repülőgép hajtóműveket, a víztisztító berendezéseket és a motorkerékpárokat. Nyolc hónapra rá 25 százalékra emelte a büntető vámot, majd 2018 júniusában további 25 százalékos vámot vetett ki 34 milliárd dollár értékű kínai árura.
A WTO elutasította az amerikai érvet, miszerint Kína káros gyakorlatot folytatott az Egyesült Államok érdekeire nézve, ide értve a szellemi tulajdon lopását és a technológiai transzfert is, és kimondta, hogy Washington törvénytelenül járt el.
A Kereskedelmi Világszervezet törvénytelennek minősítette a Trump adminisztráció más országokkal, köztük Amerika szövetségeseivel szembeni hasonló eljárását is.
A WTO-testület döntése elvileg lehetővé teszi, hogy Kína megtorló vámintézkedést foganatosítson az amerikai termékekkel szemben. Az Egyesült Államoknak ugyan joga van fellebbezni a WTO bíróságánál, de ez pusztába kiáltott szó maradhat, tekintettel arra, hogy Washington tavaly maga bénította meg a bíróság tevékenységét azzal, hogy nem engedte meg három olyan bíró helyének betöltését, akinek kinevezése lejárt. Emiatt a bíróság működésképtelenné vált.
A Békekör szakértője rámutat: az amerikai kereskedelempolitika hátterében a világpiaci versenyképesség csökkenése húzódik meg. Ez részben a kínai gazdaság erősödésének, részben az amerikai gazdaság visszaesésének tulajdonítható. Nehéz helyzetén az amerikai kormány azzal próbált úrrá lenni Trump elnökségének négy éve alatt, hogy szembefordult azokkal a nemzetközi megállapodásokkal, amelyeket korábban maga szorgalmazott a szabad kereskedelemért. Washington megpróbál kitérni az egyenjogú kereskedelmi kapcsolatok útjából, mert akadályozzák az „Amerika mindenekelőtt”-filozófia érvényesülését.
