Budapest és az agglomeráció
Mivel az egyes lakóingatlan-típusok eltérő átlagáron mozognak, ezért érdemes csak egyetlen fajtára fókuszálni. A választásunk pedig a családi házakra esett.
Az agglomeráció hallatán az alacsonyabb négyzetméter árakra asszociálhatunk, azonban nem minden esetben jelent kedvezőbb árakat a főváros vonzáskörzete. Több olyan település is van, ahol idén szeptemberben magasabb átlagáron kerültek hirdetésre a családi házak. Amennyiben egy 100 m² alapterületű házat veszünk, úgy Budapesten ezért átlagosan 55 millió forintot kértek az eladók. Ehhez képest Szentendrén, Törökbálinton, Dunakeszin és Budaörsön ugyanez a ház 20-60 millió forinttal ért többet településtől függően.
Természetesen az agglomerációban akadtak olyan városok/települések is, ahol Budapesthez képest alacsonyabbnak mutatkozott a házak átlagára idén szeptemberben. Például Érden egy 100 m²-es ház kínálati ára átlag 8 millió forinttal, míg Gödöllőn és Vácon 12-13 millió forinttal került kevesebbe, mint a fővárosunkban.
Különbség vidék és vidék között
A megyeszékhelyek és az adott megye második legnépesebb városainak ingatlanpiaci árösszehasonlítására továbbra is egy 100 m²-es családi házat és az Ingatlannet.hu szeptemberi statisztikáját vettük alapul.
A vizsgált szereplők között egyedül Győr és Sopron párosa képez kivételt, mivel csak ebben az esetben mondható el az, hogy a megye székhelyén olcsóbb a családi házak átlagára, mint a megye második legnépesebb városában. Az árkülönbség pedig egy 100 m² alapterületű ház esetében 8 millió forintot jelent.
A vásárlók számára idén szeptemberben azok jártak jobban, akik Székesfehérvár helyett Dunaújvárost választották, ezzel – a 100 m²-es házat tekintve – 13 millió forintot spórolhattak meg. Hasonlóan egy 11-13 millió forintos összeget takaríthattak meg azok is, akik Debrecen helyett Hajdúböszörményben, Szeged helyett Hódmezővásárhelyen, Pécs helyett Komlón, illetve Miskolc helyett Mátészalkán néztek új otthon után.
Az árak változását a vásárlók mozgása leképezi
Az OTP Ingatlanpont elemzésében kifejtette: ahogyan az árak változnak, úgy mozognak az emberek is, már ami a fővárosi agglomerációt illeti. Az árak változását tekintve 2018-19 között csak Budapesten és Visegrádon mértek enyhe drágulást, miközben 14 agglomerációs szereplőnél 25% felett nőttek az ingatlanárak. Ez az irány megfigyelhető az elvándorlásban is, vagyis abban, hogy 2020 első kilenc hónapjában a budapesti családosok vagy családot tervezők főleg az agglomerációt részesítették előnyben.
