Megyeszékhelyek rangsora a családi házak átlagárai alapján
Ha a megyeszékhelyek családi házainak tavaly decemberben mutatkozó átlagárát nézzük, akkor toronymagasan Budapest vezet. A fővárosban a téli időszak utolsó hónapjában jóval fél millió forint felett kínáltak eladásra egyetlen négyzetmétert. Budapest után a 320-450 ezer Ft/m²-es tartományba tartozik Veszprém, Szombathely, Kecskemét, Debrecen, Szeged, Székesfehérvár és Győr. A 200-300 ezer Ft/m²-es intervallumba sorolódik Tatabánya, Pécs, Eger, Szolnok, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Miskolc, Szekszárd és Kaposvár. A megyeszékhelyek közül még találunk olyanokat, ahol a családi házak átlag négyzetméter ára 200 ezer Ft/m² alatt van, ilyen Békéscsaba és Salgótarján.
A fővárosi és vidéki árak közötti különbségek hajmeresztők. Összehasonlítva a két szélsőértéket, azt találjuk, hogy Budapesten például egy 100 m² alapterületű ház eladási ára átlag 56 millió forint, míg Salgótarjánban „mindössze” átlag 12 millió forint. Vagyis egy budapesti ház árából Salgótarjánban akár négyet is vehetnénk.
Megyeszékhelyek rangsora a téglalakások átlagárai alapján
Áttérve a lakáspiacra már más sorrendet állíthatunk fel. Szintén a megyeszékhelyek tavaly decemberi átlagárát alapul véve, a téglalakások tekintetében is Budapest a listavezető, méghozzá 840 ezer Ft/m²-es átlagárral.
A főváros mellett azért még vannak élen járók, ahol egyetlen négyzetméter átlagára meghaladja a fél millió forintot. Ilyen Székesfehérvár, Debrecen, Szombathely, Veszprém, Győr, és Eger is. Tőlük nem sokkal maradt le Szeged és Kecskemét, melyek mellett a 400-500 ezer Ft/m²-es tartományba illeszkedik még Pécs is. A következő 300-400 ezer Ft/m² közötti átlagárat mutató szereplőknél találjuk Tatabányát, Szolnokot, Miskolcot, Szekszárdot, Nyíregyházát, Zalaegerszeget és Kaposvárt. Végül pedig a sort – ahogy a családi házaknál is – Békéscsaba és Salgótarján zárja.
Az árbeli különbségek a téglalakások esetében is hatalmasak. Szintén a legdrágább és legolcsóbb megyeszékhelyet összehasonlítva, Budapesten egy 50 m²-es téglaépítésű lakáshoz átlag 42 millió forintért lehet hozzájutni, miközben Salgótarjánban alig 9 millió forintért.
Az Európai országok között Magyarország
Az európai ingatlanpiacon a bérleti díjak az előző év harmadik negyedévéig, közel 9 éven keresztül emelkedtek, a lakásárak azonban jelentős mértékben ingadoztak. 2011 közepe és 2013 eleje között zuhanás, 2013-2014 stagnálás, 2015-től pedig jelentős mértékű áremelkedés jellemezte összességében az európai lakáspiacot.
A 10 év alatt a két legnagyobb mértékű drágulás 105 százalékkal Észtországban, 92,2 százalékkal Budapesten volt. A bérleti díjak tekintetében eltérően alakult ez az időszak, hiszen mind a 25 tagállamban folyamatosan drágultak a díjak. Listavezető Észtország volt, ugyancsak 136,6 százalékkal. Magyarország pedig épphogy lecsúszott a dobogóról, a mintegy 43 százalékos árváltozásával.
