A robbantásos merénylet április 8-án történt, a Teherántól 155 km-re fekvő Natanzban. Izraeli részről félhivatalosan felelősséget vállaltak az akcióért: az izraeli hadsereg parancsnoka „valószínűnek” nevezte, hogy országa intézett támadást Irán ellen. Irán „nukleáris terrorizmusnak” minősítette a támadást. A New York Times szerint az akció következtében megbénult az iráni urándúsítás, az áramfejlesztő központ helyreállítása legalább tíz hónapot vesz igénybe.
Az amerikai lap megkérdezte a Pentagontól, tudott-e a támadás tervéről, de kérdésére nem kapott választ.
A Magyar Békekör megfigyelője felhívja a figyelmet arra, hogy a támadást akkor hajtották végre, amikor a Biden adminisztráció tárgyalást folytat Iránnal Washington visszalépéséről az iráni nemzetközi atom-megállapodásba (JCPOA), melyet Trump 2018-ban egyoldalúan felmondott.
A megállapodás értelmében Irán kizárólag békés célokra dúsíthat urániumot. Irán nemcsak vállalta ezt, hanem tartotta is magát hozzá mindaddig, amíg a szerződésből kivált Egyesült Államok a maga részéről meg nem szegte vállalt kötelezettségeit. Washington gazdasági embargó alá vette Iránt, még a koronavírus elleni vakcina odajuttatását is akadályozza. Irán valamennyi szankció felfüggesztésének feltételéhez köti az Egyesült Államok visszatérését a JCPOA egyezménybe, de ezt Washington megtagadja.
A Békekör felidézte az Irán ellen korábban elkövetett merényleteket: 2020. január 3-án, Trump személyes parancsára a bagdadi repülőtérnél drónról kilőtt lövedékkel meggyilkolták Kászem Szolejmáni tábornokot, az iráni forradalmi gárda parancsnokát. 2020. november 27-én a CIA tudomásával a Moszad meggyilkolta Mokszen Farizade atomtudóst. Az amrikai és az izraeli titkosszolgálat négy iráni atomtudóst gyilkolt meg 2010-2012 között – áll a feljegyzésekben. Még korábban, 2003-ban izraeli kommandó végezte ki Ardeszir Huasszanpur atomfizikust
