A radioaktív hűtővíz óceánba juttatását Japán miniszterelnöke a leginkább realisztikus megoldásnak, illetve a fukusimai helyzet kezeléséhez elkerülhetetlen eljárásnak nevezte. A még évtizedeken át naponta 140 tonnával gyarapodó radioaktív vízmennyiséget előreláthatóan 2055-ig eresztenék az óceánba.
A döntést Kína rendkívüli módon felelőtlennek ítélte, amelynek következtében a szomszédos országokban élők egészsége és biztonsága súlyos veszélybe kerül. Dél-Korea és Tajvan szintén erősen elítélik a tervet.
Az Energiaklub ezúton is hangsúlyozza, hogy a problémának valójában nincs jó megoldása, csak a rossz és még rosszabb alternatívák közül lehet választani. Az ehhez hasonló jövőbeli tragédiák elkerülésének egyetlen módja az atomenergia mielőbbi kiváltása környezetkímélő, megújuló energia alapú technológiákkal és az energiahatékonyság eszközeivel.
A csernobili katasztrófa 35., a fukushimai baleset 10. évfordulóján különösen fontos azt kiemelni, hogy az atomerőművek működése a bányászattól a radioaktív hulladékok elhelyezéséig számtalan módon jelent súlyos terhelést az ökológiai rendszerre. Az ezek kivédésére kidolgozott műszaki megoldások olyan mértékben drágították meg a technológiát az utóbbi 2-3 évtizedben, hogy az mára lényegében versenyképtelenné vált. A fejlett világban ma atomerőművet építeni és üzemeltetni nem lehet gazdaságosan! A fukusimai események arra kell ráirányítsák a magyar döntéshozók figyelmét, hogy ebben a radikálisan megváltozott környezetben újra kell értékelni és gyökeresen át kell alakítani az atomerőmű-építésre alapozott Nemzeti Energia és Klímatervet.
