A munkaerő-kérdés hatalmas kihívást jelenthet, és nem csak a vendéglátásban, de a turizmusban, szállodaiparban tevékenykedő cégek számára is. A probléma kezelésében például a munkaerő-kölcsönző vállalkozások nyújthatnak segítséget.
A COVID-járvány leginkább a vendéglátóipart és a turizmust érintette, hiszen az elmúlt egy évben mindössze néhány hónapig működhettek a megszokott keretek között az éttermek, kávézók vagy a szállodák. A korlátozások az átoltottság emelkedésével fokozatosan megszűnnek ugyan, azonban az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak a nyitással együtt komoly kihívással is szembe kell nézniük.
„A legnagyobb kérdés most az, hogy van-e egyáltalán elegendő munkaerő a piacon, illetve mennyiért lehet majd munkatársakat találni a vendéglátóhelyekre, amelyek hamarosan megnyithatják teraszaikat. Ez nagyon nagy feladat és sok vállalkozásnál akár akadálya is lehet majd a nyitásnak. Pontos adataink ugyan nincsenek, de a COVID-járvány előtt a vendéglátásban dolgozó mintegy kétszázezer ember közül még óvatos becslések szerint is 70-80 ezren, de akár 100 ezren is elveszíthették az állásukat."
"A szállodaiparban pedig nagyjából a pandémia előtti létszám fele maradhatott meg. Nagy kérdés, hogy az elbocsájtott dolgozók közül mennyien éreznek majd hajlandóságot arra, hogy visszatérjenek, hiszen a legutóbbi zárás elrendelése óta is eltelt közel fél év, nyilván a legtöbben már máshol elhelyezkedtek. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy nagyon sokan úgy lehetnek a kérdéssel, hogy amikor baj lett, nem kaptak segítséget, elküldték őket, nem biztos, hogy hasonlót még egyszer megkockáztatnának. Véleményem szerint a vendéglátásban és az idegenforgalomban az újranyitás utáni időszak legnagyobb problémája a munkaerő kérdés lesz. Akik visszatérnek, ők is várhatóan magasabb fizetésért vállalják ezt, ami növeli a vállalkozások költségeit, amik ha fent akarnak maradni, akkor kénytelenek lesznek ezt beépíteni az áraikba is” - mutatott rá Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke (képünkön).
A munkaerő-kérdés egy érdekes aspektusára hívta fel a figyelmet Czellecz Zoltán, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Work Force operációs igazgatója. „A jól haladó hazai programnak köszönhetően egyre többen kapnak oltást a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók közül, és könnyen elképzelhető, hogy ha az oltásokkal gyengébben álló európai országokban is kinyithatnak az éttermek, szállodák, sok vállalkozás megfontolja majd, hogy külföldről, így Magyarországról hozzon védettséggel rendelkező munkatársakat. Ez tovább nehezítheti például majd a nyitásra készülő hazai szállodák helyzetét, hiszen nem csak nehezebb lesz munkatársat találni, de valószínűleg a nemzetközi verseny miatt jóval magasabbak lesznek a költségek is” - mutatott rá Czellecz Zoltán.
A Work Force operációs igazgatója szerint érdemes elgondolkodniuk a vendéglátásban, turizmusban tevékenykedő cégeknek azon, hogy a várható munkaerő-hiányt alternatív foglalkoztatási formákkal kezeljék. Szóba jöhet a munkaerő-kölcsönzés, a diákmunka vagy akár az egyszerűsített foglalkoztatás is. „Munkaerő-kölcsönzés esetén a megbízó komplex szolgáltatást kap, így például nem terhelik a toborzással kapcsolatos adminisztratív tennivalók, ezt a feladatot átvesszük tőlük. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy míg saját alkalmazott esetében a jogszabályok határozzák meg, hogy mikor, milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség van, addig ha munkaerő-kölcsönző céggel állapodik meg, akkor sokkal rugalmasabb konstrukciók is kialakíthatók, akár hosszabb fizetési határidők is elképzelhetők, ami különösen a nyitás során a várhatóan magas költségek miatt fontos szemponttá válhat” - jelezte Czellecz Zoltán.
