A főképviselő elmondta: 106, az uniós intézményeknek dolgozó embert sikerült evakuálni Kabulból, akiket Madrid fogadott be, és további 300 személy próbál eljutni a fővárosba, hogy repülőgéppel elhagyhassák az országot. Hozzátette: "az uniónak dolgozó afgánokat erkölcsi kötelességünk kimenteni, azonban nem lehetséges mindenkit evakuálni az országból".
"Reméljük, hogy a kimenekítettek elosztása az uniós tagállamok között sikeres lesz, és senki nem marad közömbös sorsuk iránt" - mondta, hozzátéve, hogy ezeket az embereket nem lehet migránsoknak nevezni, mivel egyértelműen kockázatos helyzetből menekülnek el.
Nyomatékosította továbbá, hogy az EU-nak fel kell vennie a kapcsolatot az új kabuli vezetéssel - anélkül hogy hivatalosan elismerné -, megakadályozandó az unióba irányuló tömeges kivándorlást.
Borrell arra is kitért, hogy a nyugati politikai és katonai szerepvállalás célja Afganisztánban elsősorban a terrorizmus megfékezése volt, másodsorban pedig a modern állam építése és a jogállamiság visszaállítása az országban. Míg az első sikerrel járt, addig a második kísérlet megbukott - szögezte le.
"Senki sem számított arra, hogy az afgán vezetés ilyen hamar összeomlik - talán még maguk a tálibok sem. Az Egyesült Államok 20 éven keresztül naponta 300 millió dollárt fektetett a misszióba, és csak igen szerény eredményeket ért el. Kérdés, hol volt a katonai hírszerzés, amikor mindez megtörtént?" - fogalmazott a spanyol politikus.
A főképviselő hozzátette, hogy az afganisztáni fejlemények megváltoztatták a geopolitikai egyensúlyt, mivel Kína már elismerte a tálib vezetést és Oroszország is így fog tenni hamarosan.
"Nem szabad hagynunk, hogy Kína és Oroszország átvegye az irányítást az afganisztáni helyzet felett"- hívta fel a figyelmet Josep Borrell.
