A német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölte, hogy az előzetes adatok szerint ár-, szezonális és naptári hatással kiigazítva júliusban az előző hónaphoz képest 3,4 százalékkal nőttek az új megrendelések.
Elemzők 1 százalékos csökkenésre számítottak a júniusi 4,6 százalékos növekedés után.
Éves összevetésben ár- és naptári hatással kiigazítva 24,4 százalékkal nőttek az új megrendelések júliusban az előző hónapban mért 26,5 százalékos emelkedés után. Elemzők 13,9 százalékos növekedést vártak.
A német feldolgozóipar új megrendeléseinek értéke a vonatkozó adatok feljegyzésének kezdete, 1991 - Németország újraegyesítése - óta nem látott szintre futottak fel júliusban, megdöntve ezáltal a korábbi, 2017 decemberében elért rekordot. Az adatok azt jelzik, hogy Európa legnagyobb gazdaságában jól indult a második félév.
Tavaly februárhoz, a koronavírus-járvány robbanásszerű terjedését megelőző utolsó, "békebeli" hónaphoz képest júliusban ár- és naptári hatással kiigazítva 15,7 százalékkal volt nagyobb az új megrendelések értéke.
Júliusban az előző hónaphoz képest a hazai megrendelések 2,5 százalékkal csökkentek, a külföldiek viszont 8,0 százalékkal ugrottak meg. Az euróövezeti országok új megrendelései 4,1 százalékkal mérséklődtek, de a világ többi országéi 15,7 százalékkal nőttek. Ennek alapvetően az az oka, hogy több nagy megrendelés futott be, leginkább a hajóépítési ágazathoz. A nagy megrendeléseket leszámítva havi szinten 0,2 százalékkal csökkent a német feldolgozóipar új megrendeléseinek állománya.
A félkész termékeket gyártó német vállalatok megrendelései 0,5 százalékkal csökkentek, míg a termelőeszközöket gyártó vállalatoké 5,4 százalékkal nőttek júniushoz képest. A fogyasztási cikkek termelői 7,5 százalékos bővülésről adtak számot.
Dacára a vártnál jobb adatoknak aggodalomra ad okot, hogy a nyersanyagok és alkatrészek hiánya jelentős nehézségeket okoz a termelésben. A német feldolgozóipari vállalatok arra panaszkodtak augusztusban, hogy nehezen tudják kielégíteni a termékeik iránti erős keresletet, mivel a gyártást hátráltatja, az árakat pedig felfelé húzza a nyersanyagok és olyan alkotóelemek, mint például a félvezetők hiánya.
Németország hazai összterméke (GDP) 1,6 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző negyedévhez képest, míg az első negyedévben 2,0 százalékkal csökkent. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 9,8 százalékkal nőtt a német GDP a második negyedévben az első negyedévi 3,3 százalékos csökkenés után.
A kormány arra számít, hogy idén 3,5 százalékkal bővül a gazdaság, jövőre pedig 3,6 százalékra gyorsul az ütem.
Tavaly 4,9 százalékkal csökkent Németország bruttó hazai terméke, ami a pénzügyi és gazdasági világválság csúcsa, 2009 óta a legerősebb visszaesést jelenti. A német gazdaság azonban még így is jobban teljesített euróövezeti társainál, mivel a feldolgozóipart jóval kevésbé sújtotta a járvány, mint a szolgáltatásokat.
