A szerződő felek abban állapodtak meg, hogy fokozzák katonai jelenlétüket a Csendes-óceán és az Indiai-óceán vizein, és ennek érdekében atommeghajtású tengeralattjárókkal szerelik fel az ausztrál haditengerészetet. A nyolc egység megépítésére közösen vállalkoznak.
Megállapodásuk tengeralattjárókról szóló részét eltitkolták NATO-szövetségesük, Franciaország elől. Akkor derült rá fény, amikor Ausztrália felmondta Franciaországgal kötött szerződését 12 darab dízel-elektromos meghajtású tengeralattjáró vételéről. A 2016-ban kötött francia-ausztrál szerződés értelmében a hadihajókat Cherbourgban állította volna elő a Naval Group, sőt gyártásuk el is kezdődött. A szerződés felmondása miatt Franciaország 66 milliárd dolláros üzlettől esik el.
Párizs hazugsággal és a francia érdekek semmibe vevésével vádolja szövetségeseit, mindenekelőtt Amerikát, és – ami eddig még sohasem fordult elő – visszarendelte nagykövetét Washingtonból. Jean-Yves Le Drian külügyminiszter kijelentette: Franciaország szövetségesei óriási hibát követtek el. „Okunk van arra, hogy megkérdőjelezzük szövetségünk erejét”.
Párizsban kezdik belátni, hogy Amerikára csak addig számíthatnak, amíg a francia érdekeket alárendelik az amerikai érdekeknek. Ha ugyanis az útjukban állnak, elsöprik őket. A szövetségen belüli bizalmi válság horderejére jellemző, hogy válság stáb alakult a kármentesítésre, ezzel szoros összefüggésben pedig arra, hogyan szükséges változtatni a francia külpolitikán a francia kereskedelmi érdekek érvényesítéséért. Latolgatják annak lehetőségét, hogy szorosabb viszonyt alakítanak ki Kínával és az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Emlékeztetnek Macron és Putyin 2019. évi megbeszélésére, melyen felmerült a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő gazdasági térség terve.
Hszi Csin-ping kínai elnök úgy reagált az AUKUS szövetségre, hogy zaklatással nem lehet megoldani a nemzetközi gondokat, az erőpolitika nem vezet sehová. Arra szólította fel a világot, hogy szegüljön szembe a hegemóniával és a megosztással.
