Ártalmakkal is hamar találkoznak a neten, de a felmérés biztató eredménye, hogy a szülők aktív érdeklődése gyerekeik online tevékenysége iránt mérhetően csökkenti a fiatalokra leselkedő online kockázatokat. A médiahatóság a kutatás nyomán megújította szülőknek szóló információs oldalát, a Gyerekaneten.hu-t, az oldal népszerűsítésére pedig kampányt indított.
A NMHH megbízásából 2017 után tavaly újra elkészítette a Psyma közvéleménykutató cég a kérdőíves, személyes interjún alapuló kutatását a gyerekek médiahasználati szokásairól. A reprezentatív minta kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekből és szüleikből állt. A kutatás eredménye szerint a gyerekek egyre hamarabb lépnek fel a netre, és egyre hamarabb szereznek tapasztalatokat a közösségi médiában. Három év alatt a 7-8 évesek körében közel duplájára nőtt a telefonnal rendelkezők aránya: 14 százalékról 24 százalékra emelkedett. A felmérés szerint a magyar tízévesek többségének ma már van mobiltelefonja és ez az eszköz egyre inkább okostelefon, amelyhez havidíjas és mobilnet-előfizetés is tartozik.
A közösségi médiában jelen lévő tízévesek száma 3 év alatt több mint háromszorosára, 3-ról 10 százalékra emelkedett.
A kutatás kedvező tendenciákat is feltárt: bár az internetet egyre hamarabb kezdik használni a gyerekek, de óvatosabban, tudatosabban bánnak az adataikkal, mint korábban. 2017-ben a közösségi médiaprofillal rendelkezőknek még a 66 százaléka osztott meg magáról fényképet, 2020-ban ez az arány 58 százalékra csökkent. E-mail-címét, iskolája nevét vagy telefonszámát is egyre kisebb hányaduk teszi nyilvánosan megismerhetővé.
A kutatás által feltárt veszélyek, kockázatok és a szülői stratégiák
A kutatási eredmények szerint a 11 és 16 évesek között három év alatt a duplájára nőtt azoknak az eseteknek az aránya, amikor egy idegen igyekezett kapcsolatba lépni velük: 9 százalékról 18 százalékra. Minden tizedik gyermek visszajelöli az őt bejelölő idegent, a 13-14 évesek negyede, a 15-16 évesek közel harmada tart kapcsolatot olyan „ismerősökkel”, akiket személyesen sohasem látott. Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, negyedük pedig konkrét jogsértéssel.
A magyar szülők nagyjából harmada választ passzív stratégiát a gyermeke digitális életében, vagyis nem tilt, nem korlátoz, nem ellenőriz és nem is beszélget a netes tapasztalatokról. Pedig a kutatás szerint az aktív stratégiát alkalmazó szülők gyermekei jóval tudatosabb döntéseket hoznak a neten, mint a passzív viselkedést mutatók.
A kutatás egyértelmű és biztató eredménye, hogy a szülők bármilyen, a gyermek online térben való jelenlétével kapcsolatos aktivitása, érdeklődése mérhetően csökkenti az ott, a gyerekre leselkedő kockázatokat. A Psyma teljes kutatása és a legfontosabb eredményeket kiemelő rövidebb prezentáció is elérhető a hatóság honlapján.
Felfrissült a Gyerekaneten.hu
Az NMHH egy szülőknek szóló – a gyerekek online életéhez kapcsolódó – tanácsadó, információs oldalt üzemeltet: a Gyerekaneten.hu-t. A site 2021 őszére megújult, új struktúrája már a témákat kifejtő szakértői cikkeket helyezi előtérbe, és a szócikkeken, kvízeken túl elmélyültebb ismeretszerzésre is hív. A szerkesztők ehhez frissítették és bővítették az oldal tartalmait, az új, Ellenőrző lista című írások pedig rövid, pontokba szedett tanácsokat adnak a szülőknek egyes aktuális online jelenségek megértéséhez, kezeléséhez.
A tanácsadó listákat az NMHH Bűvösvölgy médiaértésoktató-központjaiban oktató szakemberek írják hónapról hónapra. Havonta várhatók a külső szakértők cikkei is a digitális gyermeknevelés kényes és fontos témáiról. Az elsőként kiemelt írás a behálózás problémáját járja körül, a digitális térben mozgó rosszindulatú idegenek tevékenységére, az ezzel kapcsolatos megelőzésre hívja fel a szülők figyelmét.
