Tízből több, mint hét fogyasztó szeretne elsajátítani olyan körkörös gazdasági gyakorlatokat, mint az összesített fogyasztás csökkentése (54%), a tartósabb termékek vásárlása (72%), valamint a termékek megtartása és megjavítása, a termék élettartamának növelése érdekében (70%) – derül ki a ’Körkörös gazdaság egy fenntartható jövőért’ kutatásból.
Ütött az órája a ’használd és dobd el’ elvet követő lineáris modellnek, melynek helyét a körkörös gazdasági modell veheti át. Ennek oka egyrészt a megváltozott fogyasztói magatartás: a fogyasztók jelentős része tartós/újrahasznosítható vagy újrahasznosított anyagokból készült termékeket vásárol.
A kutatás szerint a fogyasztó ezeket a termékeket - megfelelő karbantartás révén - hosszú időn keresztül használatban tartja, majd - a termék életének végén - megteszi azokat a lépéseket, amelyek segítségével nem, vagy csak minimális mennyiségben termelődik hulladék. Ez az attitűd a vállalkozásokat is sürgető lépésekre sarkallja: olyan termékeket és üzleti modelleket kell kidolgozniuk, amelyek minimalizálják a hulladéktermelést; lecsökkentik a felhasznált nyersanyagok mennyiségét, továbbá a termékek és csomagolások visszavételének/újrafelhasználásának módjaira is megoldást kínálnak.
Fogyasztói igény a körkörösségre
A pazarlással és az erőforrások kimerülésének veszélyével kapcsolatos aggodalmak hatására a fogyasztók egyre jobban vágynak a tudatos fogyasztási gyakorlatok beiktatására. Ugyanakkor a fogyasztók 50%-a úgy gondolja, hogy a szervezetek nem tesznek eleget a hulladék újrafeldolgozásáért, újrahasznosításáért és csökkentéséért. 67%-uk azt várja a szervezetektől, hogy már a termékek reklámozása során felelősen járjanak el és ne bátorítsanak túlfogyasztásra. A fogyasztók egyre inkább olyan vállalatok felé költenek, amelyek a körkörösséget alkalmazzák.
Ez különösen igaz azokra a területekre, ahol a fogyasztói tudatosság magasabb, mint például az élelmiszerek és a műanyaghulladékok terén. Ennek bizonyítéka, hogy a fogyasztók 44%-a többet költött az elmúlt 12 hónapban olyan étel- és italvállalatok termékeire, amelyek figyelmet fordítanak az újrahasznosításra, újrafelhasználásra és a hulladék csökkentésére, míg 40%-uk tett így személyes- és háztartási termékek vásárlásakor.
Zöld életciklusú termékek – Mégis hogyan?
A fogyasztók nehéz helyzetben vannak ha a kényelem, a hozzáférés és a felmerülő javítási költségek kerülnek szóba. A pozitív körkörös cselekvés elmaradásának okaként ötből három fogyasztó (60%) hivatkozik információhiányra (származási hely, újrahasznosíthatóság, újrafelhasznált alapanyag, stb.,) a termékek címkéjén.
Míg 55%-uk szerint egy termék javításakor a felmerülő költségek is hátráltatják a körkörösség beteljesülését. Jelenleg a fogyasztók elsősorban a termék használat utáni életszakaszára koncentrálva közelítik meg a körkörösség fogalmát, ahogy a felelősségteljes hulladékgyűjtés is kulcsszerephez jut. Azonban ennél még fontosabb, hogy lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy eleve minél kevesebb hulladék keletkezzen.
„A körkörös gazdaság a fenntartható növekedés kulcsa. A fogyasztók már most zöldebb döntéseket hoznak, de csak olyan alternatívák között tudnak választani, amelyeket felkínálnak nekik: emiatt az ipari szervezetekre hárul a zöld életciklus beépítésének feladata” - jegyezte meg Roshan Gya, a Capgemini Invent Intelligens Ipar vezérigazgatója.
„Azok a vállalatok lesznek a győztesek, amelyek képesek lesznek a mély és tartós átalakulásra három területen: a meglévő termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak minimalizálása; új, jövőbe tekintő termékek fejlesztése, amelyek eleve megfelelnek a körkörösség alapelveinek; továbbá a vállalati műveletek új, fenntartható üzleti modelleket magába foglaló újragondolása. Ezek a vállalatok fognak a jövő vezetőivé válni saját piacaikon. A fenntarthatóság felé vezető úton a körkörös gazdaság egy jelenbeli befektetés annak érdekében, hogy hogyan működjünk jól a jövőben.”
