Az elmúlt években gyakran esett szó hazánk kimagasló gazdasági teljesítményéről. A gyors növekedés nem lenne csoda, hiszen az EU nettó támogatások (fejlesztési és földalapú támogatások) 2010-2020 között a GDP 5%-át tették ki. Ugyanakkor az átlagos GDP növekedés mindössze 2,3% (2020 nélkül 3,1%) volt. Azonban még ezzel is sikerült közelítenünk az uniós átlagot!
Magyarország egy főre jutó GDP-je 2010-ben 39%-a volt az uniós átlagnak, 2021-re ez már 50%-ra nőtt (vásárlóerő paritáson az arányok 64%, illetve 76%). Keleti szomszédunk egy főre jutó GDP-je 62%-a volt a miénknek 2010-ben, ez 2021-ben már 69% lett (vásárlóerő-paritáson pedig 78%, illetve 96%). Tehát Románia e téren csaknem utolérte Magyarországot, ami jelzi, hogy Románia gyorsabban zárkózott fel az uniós átlaghoz, mint Magyarország.
A gazdasági növekedésnél is fontosabb, hogy ebből mit érzékelnek a polgárok. Jelen esetben a két keresős, két gyermeket nevelő (országos átlag 100%-át kereső) háztartásokat és az egy fős nyugdíjas háztartásokat vizsgáltuk meg.
2010-ben a romániai két gyermekes két keresős háztartások nettó éves jövedelme 59%-a volt a hazainak, ez az arány 2021-ben 81% lett (vásárlóerő paritáson ez 68%, illetve 94% volt), aminek oka, hogy a román családok jövedelme 136%-kal, a magyaroké csak 72%-kal nőtt ezen időszak alatt (s ebben a családi adókedvezmény hatása is benne van). Vagyis a hazai, kimagasló keresetemelkedés és a gyermektámogatási rendszer együttes hatását is túlszárnyalta a román keresetnövekedés, s ha az ütemkülönbség fennmarad, 1-2 év alatt utolérik a magyar szintet.
A romániai nyugdíjasok átlagos éves jövedelme 2010-ben 46%-a volt a hazainak, 2021-re ez már 63% lett (vásárlóerő paritáson az arányok 50, illetve 76%). Vagyis a román nyugdíjasok helyzete jobban javult, mint a magyaroké, igaz, még így is jelentős a lemaradásuk.
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak várható, hogy Románia egy főre jutó vásárlőerő paritásos GDP-je és a romániai keresetek is 1-2 éven belül lehagyják a magyar szintet. Talán nem véletlen, hogy a román növekedés azt követően gyorsult fel, hogy a román korrupció ellenes ügyészség 2013-ban olyan új vezetőt kapott, aki fellépett a vezető politikusok korrupciója ellen is. Ezen a téren hazánk sajnos egyre inkább lemarad, ami tovább csökkenti az EU források hatékony felhasználását, így annak gazdaságösztönző szerepét is.
