A cikk megjegyezi, ennek ellenére könnyen lehet, hogy az uniós állampolgárok véleményének becsatornázására tett kísérletnek nem lesz sok gyakorlati eredménye, mert a tagállami kormányok kivéreztetik a javaslatokat az uniós döntéshozatali rendszerben.
Hogyan lehet közelebb hozni az Európai Uniót és a lakóit? A kérdés a britek 2016-os kilépési népszavazásával vált elméletiből nagyon is gyakorlati problémává, ami beindította a köldöknézést az uniós politikusok között. Ennek az egyik eredményeként jelentette be az Európai Unió francia–német „tengelye” 2019 végén, hogy szerintük egy gyűléssel kellene becsatornázni az állampolgárok véleményét. A tervvel el akarták kerülni, hogy szokás szerint politikusok zárt ajtók mögötti tusakodásából nőjön ki egy szöveg. Helyette megpróbálták alulról építkezve bevonni az EU lakóit.
Négy témában polgári vitacsoportokat alakítottak. A résztvevőket véletlenszerűen, de reprezentatív alapon választották ki, azaz úgy állították össze, hogy tükrözzék az összes uniós lakos nemzetiségi, képzettségi, társadalmi arányait.
- A tagállamok véleményét nemzeti vitacsoportokon és rendezvényeken keresztül csatornázták be.
- Egy többnyelvű digitális platformon is közzé lehetett tenni és megvitatni ötleteket.
A fentieket az uniós intézményekből, nemzeti parlamentekből és állampolgárokból álló plenáris ülés vitatta meg és párolta le javaslatokká.
Alaposan felforgatnák az EU-t
A konferencia plenárisa végül idén május 9-én, múlt hétfőn 49 pontba, ezeken belül pedig több száz intézkedési javaslatba szedte össze a végeredményt.
Akad, amelyik csak kicsit változtatna, például átkeresztelné az uniós kvázikormány Európai Bizottságot, és a társadalmi párbeszéd erősítéséhez vagy a növényvédő szerek használatának csökkentéséhez hasonló általánosságokra is van példa. Ahogy az európai polgári kezdeményezés nevű uniós aláírásgyűjtéseknél, úgy itt is sikerült helyenként olyan javaslatokat tenni, ahol egyébként csak gyenge az EU jogköre: ilyen például a megfizethető óvodák vagy a közös uniós sportcsapatok létrehozása.
Gyökeres átalakításokra is akadtak ötletek, például az európai parlamenti képviselők is javasolhatnának jogszabályokat, és szinte semmiről nem egyhangúlag döntenének a tagállamok, így egy ország nem tudna például külügyi döntéseket megvétózni. (Korábban a külügy mellett a bel- és igazságügy is az EU kormányközi oszlopaként egyhangú döntést igényelt, de utóbbinál már áttértek a minősített többségre.) Uniós népszavazásokat írhatnának ki, az európai parlamenti választásokon pedig közös, nemzetek feletti listákra is lehetne szavazni, részben közülük kerülnének ki az új képviselők. A dokumentum egy közös uniós alkotmányról is megnyitná a vitát.
