A Szcientológia önkéntes lelkészei mindig megtudják, mire van szüksége a menekülteket segítő karitatív szervezeteknek, egyházaknak, helyi illetékeseknek – kiknek mottója a „Mindig lehet tenni valamit”.
Február közepe óta rendszeresen járnak le az ukrán határra, maguk is részt vettek menekültek elszállásolásában, fuvarozásában. Korábban a pályaudvarokra, majd a menekülteket fogadó budapesti csarnokba is juttatnak el adományt. Főként tartós élelmiszert, de minden mást is, amit az általuk megkeresett dolgozók épp kérnek.
Legutóbb banánt, mandarint, üdítőt, chipset, instant levest tartalmazó szállítmányuk mellé vittek még magukkal a csarnok gyermeksarokrészlegének nyári ruhákat és gyermekcipőket is, miután megtudták: rendszeres probléma a menekült gyerekek lábán a nem nyári lábbeli.
Korábban az is megesett, hogy kérésre egy hegedűt szállítottak Budapestről egy határ menti településre, hogy egy menekült kisfiú tudjon rajta gyakorolni, mindamellett, hogy egy tonna tartós élelmiszert is fuvaroztak egy másik település menekülteket élelmező központjához.
Májusban hazai és menekült gyerekeknek egyaránt bolognai spagettit főztek, vagy épp hennával testfestést nyújtottak egy gyermeknapi rendezvényen, Budapesten. Egyik határ menti látogatásuk alkalmával hűtőszekrényt vittek egy menekülteket elszállásoló családhoz, miután megkeresést kaptak azzal kapcsolatban, hogy a család hűtője elromlott.
Sajnos, megfigyelhető az a tendencia, hogy a háború elhúzódása miatt szinte hozzászokunk, már-már „normális” része az életünknek az, hogy az egyik szomszédos országban emberek egymást fegyverekkel gyilkolják. Már nincs akkora hírértéke sem ennek, sem annak, hogy hazánkba menekültek jönnek. Ennek következtében az adományozási kedv is lecsökken, pedig a menekülteket az állam, a civilek, a karitatív szervezetek és egyházak szeretetszolgálatai ugyanúgy ellátják, önkénteseik heroikus munkát végeznek.
Érdemes követni és figyelni a közösségi médián a menekülteket segítők felkéréseit, vagy akár időről időre rákérdezni náluk, miben van szükségük segítségre, ahogy ezt az önkéntes lelkészek is teszik. Így összefogással jobban átvészelhetik a bajt azon embertársaink, akik arra kényszerültek, hogy idegen országba meneküljenek, hátrahagyva eddigi életüket. Aki már megtapasztalta, milyen egy menekült gyermek arcára mosolyt csalni, tudja, hogy megéri segíteni.
