Mindenki pánikban van attól, hogy mi fog történni a közeljövőben a Velencei-tóval - jelezte dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője, a vízszint idén nyáron bekövetkezett riasztó szintű csökkenésére utalva. Azt persze nehéz megmondani, hogy önmagában a víz eltűnése mennyire hat az ingatlanpiaci forgalomra, ugyanis ahogy az országos ingatlanpiacot, úgy a Velencei-tó ingatlanpiacát is több más hatás érte az elmúlt hónapokban.
Elég csak a koronavírusra, a háborúra vagy az energiaválságra gondolni, melyek mind bizonytalanságot okoznak, de azt is egyértelműen lehet érezni, hogy az emelkedő hitelkamatok miatt sokan kiestek a vevők közül - jelezte a szakértő.
Úgy véli ugyanakkor, hogy az utóbbi időben mindezen tényezők közül talán az energiaárak várható emelkedése hatott leginkább az ingatlanvásárlók hozzáállására, annak ellenére, hogy az első, esetleg növekvő árakat tartalmazó rezsiszámlák még csak a napokban érkeznek meg az ingatlantulajdonosokhoz.
Megfigyelései szerint a nagy alapterületű, energiatanúsítványt tekintve az alsóbb kategóriákba tartozó ingatlanok alól kicsúszott a talaj, megállt a piacuk, senki nem keresi őket. Ugyanakkor vásárláskor mindenki kíváncsi az ingatlanok rezsiköltségeire, megvizsgálják egy évre visszamenően a számlákat, kalkulálnak a fogyasztással, mielőtt belevágnának a vásárlásba.
A másik oldalt tekintve viszont azt látni, hogy ha meg is jelennek a piacon nagyméretű ingatlanok, a tulajdonosaik még a korábbi árszintekhez igazodnak, így jelentős mértékben túlárazva kínálják azokat. Ennek következtében ezeket a nagyméretű, rossz energiahatékonyságú ingatlanokat nagyjából “elengedte a piac” - fogalmazott Kovács Csaba.
Hozzátette, hogy az eladók szinte megsértődnek, amikor az ingatlanközvetítő azt a reális árat közli velük, amennyiért valóban értékesíteni lehetne ebben a helyzetben az ingatlant. Egyértelmű ugyanis, hogy az említett kategóriában áresés következett be, amivel azonban még nem mertek szembenézni az érintett ingatlanok tulajdonosai.
Érdekesség
A kisméretű, olcsó fenntartású ingatlanok iránt ugyanakkor továbbra is lehet érzékelni a keresletet - a többi felmerülő probléma ellenére -, ugyanakkor az újépítésű ingatlanok iránt nem mutatkozik hasonló érdeklődés, annak ellenére, hogy korszerűbb, energiatakarékosabb ingatlanokról van szó.
Kovács Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a Velencei-tó ingatlanpiacát az üzemanyag-árak kapcsán kialakuló helyzet annyira nem nehezíti, mivel ennek a területnek rendkívül jó a tömegközlekedése, és érezhető is, hogy az emberek jelentős része váltott át autóról tömegközlekedésre. Mindössze 38-40 perc alatt elérhető ugyanis a 4-es metró, tehát még egyes külső budapesti kerületekkel is versenyképes a térség.
Ami pedig az ingatlanárakat illeti, 450 ezer és 1 millió forint között mozognak, ebbe azonban minden beletartozik a használtaktól az újépítésűekig. A keresett, közepes méretű, kertes nyaralók átlagára mintegy 45 millió forint környékén alakul. Ezek régebben épült, de azért jól karbantartott, jellemzően 60-80 négyzetméteres, háromszobás házak, normál méretű telekkel.
Összességében tehát elmondható, hogy jelenleg mindenki kivár, nemcsak a vevők, hanem az eladók is. Egyelőre még nem bontakozott ki a változások hatása, inkább csak a várakozások mozgatták a nyár végén az ingatlanpiacot. Ezek alapján pedig nehéz megmondani, hogy az őszi hónapokban pontosan hogyan is fest majd a valós helyzet, és ez miként hat az ingatlanpiacra. Habár azt valószínűsíteni lehet, hogy az energiaárak kapcsán bekövetkezett változások tartósan hatni fognak az ingatlanpiacra - tette hozzá Kovács Csaba.
