Mi tartozik pontosan a házassági vagyonba?
Dr. A.B.: A vagyonmegosztás legelőször is mindig egy úgynevezett vagyonmérleg felállításával kezdődik, amelyben meghatározzuk a felek vagyonát. Már itt fontos megemlíteni, hogy a vagyonmérleget két fő részre kell osztani: az egyik a különvagyon, a másik a közös vagyon.
Főszabály szerint a közös vagyonba tartozik minden, amit a házasság megkötése után szereztek a házastársak. Fontos kiemelni, hogy nemcsak az ide sorolható vagyontárgyak, hanem azok terheit is (pl. adósság, közösen felvett hitel) kötelesek a házastársak viselni. A különvagyon alá sorolhatók a házasságkötést megelőzően már meglévő, valamint a házasság alatt ajándékba kapott vagy örökölt tárgyak, a szokásos méretű személyes használati tárgyak, a különvagyon értékén hozzájutott vagyontárgyak, illetve a különvagyon helyébe lépett értékek.
Hogyan történhet meg a vagyonmegosztás?
Dr. A.B.: Házassági szerződés hiányában a Polgári Törvénykönyv által rögzített megosztási szabályok lesznek az irányadóak a vagyon megosztása során. Amennyiben a feleknek sikerül békés úton, közösen megegyezniük vagyonuk sorsáról, úgy egy hosszadalmas peres eljárás nélkül lezárhatják a vagyonmegosztás folyamatát. A vagyonközösség megszüntetését – a későbbi viták elkerülése érdekében – érdemes ügyvéd által szerkesztett okiratba foglalni. Ha a közös vagyonban ingatlan is szerepel (ami egy házaspár esetében teljesen természetes lehet), abban az esetben egyenesen elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés az ingatlan-nyilvántartási átvezetés miatt.
Ha a házastársak békés úton nem tudnak megegyezni egymás között, akkor bármelyik fél a bírósághoz fordulhat a vagyonközösség megszüntetése érdekében. Egy vagyonjogi per hosszadalmas, költséges és általában nyilvánosan zajlik – így esetekben kellemetlen helyzeteket teremtő – tárgyalás, ezért álláspontom egy korrekt ügyvéd a felek érdekeit szem előtt tartva mindenáron a közös megegyezéssel történő vagyonmegosztásra kell, hogy törekedjen. Az egyezség egyébiránt a vagyonjogi per során is megtörténhet, a közös megegyezést ilyenkor a bíróság hagyja jóvá.
Ki mire jogosult vagyonmegosztás során?
Dr. A.B.: Ami a vagyonmegosztást illeti: a per alatt az egyes vagyontárgyak tulajdonjogának és azok értékének meghatározásakor a bíróság elsősorban a felek egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a felek által előadottak alapján felállításra kerül a vagyonmérleg, a szerzés körülményeinek bizonyítása pedig a házastársakra hárul. Ha az adott tárgyon teher áll fenn, azt természetesen el kell számolni, de a továbbiakban az a fél viseli a költségeket, aki a megosztást követően lett a dolog tulajdonosa.
A vagyonközösség megszűnésekor meglévő közös- és különvagyon kiadása elsősorban természetben történik. Ez alól kivételt képez, amikor a vagyonelemek okán nem lehetséges természetben elosztani azokat, vagy a szétválasztásuk jelentős értékcsökkenéssel járna. Megfelelő ellenérték fejében is hozzájuthat a házastárs a vagyontárgyhoz (pl. az egyik fél kifizeti az autó vételárának felét, így ő viheti el a járművet). Végezetül az is egy elfogadható opció, ha a házastársak értékesítik a dolgot, a kapott összeget pedig a tulajdoni hányadoknak megfelelő módon felosztják – ez általában felezést szokott jelenteni.
