A válaszadók 51,4 százaléka járt valamilyen szélesebb körben ismert specifikus vizsgálaton az elmúlt három évben. Ugyanannyian vannak azok, akik csak panasz esetén járnak célzott vizsgálatokra mint azok, akik rendszeresen (36,1 százalék). Legtöbben szemészeti (94,2 százalék), ultrahang (88,6 százalék), nőgyógyászati és urológiai (80,3 százalék) vizsgálatokon vettek már részt életükben.
A 26 év alattiak lennének a leginkább egészségtudatosak?
Az Allianz Hungária kutatásában résztvevők 31,6 százaléka rendszeresen jár különféle kivizsgálásokra, ugyanennyien vannak azok, akik alkalomszerűen, panasz esetén kérnek időpontot orvosi kivizsgálásra. A megkérdezettek 26,8 százaléka pár évente megy szűrővizsgálatokra, alapvetően akkor, amikor eszébe jut, míg a kitöltők 9,9 százaléka még nem járt szűrővizsgálaton. Azt gondolhatnánk, hogy a kor előrehaladtával egyre jobban odafigyelünk az egészségünkre, de a kutatás tanulsága szerint minden korosztály képviselői között akadnak olyanok, akik nem járnak specifikus vizsgálatokra (összesen 4,1 százalék), kivéve a legfiatalabb Z generációt (18-25 évesek), akik mindegyike volt már valamilyen szűrésen, illetve egy bizonyos életkortól kezdődően tervezi (22,2 százalék).
A szemünk világát féltjük leginkább
Bár az idei évben végzett vizsgálatok rangsorában 23,3 százalékkal csak a harmadik helyet foglalja el, a legnépszerűbb vizsgálatnak mégis a szemészet bizonyul, a kitöltők 94,2 százaléka ugyanis volt már ilyen vizsgálaton életében. 66,8 százalékunk az elmúlt három évben, 27,3 százalékunk ennél régebben, 5,8 százalékunk pedig bizonytalan vagy még sosem volt.
„Vannak olyan vizsgálatok, amelyekre csak bizonyos esetekben, tehát panasz esetén kell sort keríteni: ilyen például a szemészet is. Ez tipikusan egy olyan vizsgálat, amelyre aktuális panasszal vagy más alapbetegség miatt érdemes menni. A magas vérnyomás, a cukorbetegség például lenyomatot képez a szemfenéki ereken. Ha látszik rajtuk károsodás, akkor más szervek is érintettek lehetnek, amit komolyan kell venni.
A szemészeti vizsgálat a szív- és érrendszeri kockázattal rendelkező páciensek esetében tehát különösen javasolt. Bár ez a vizsgálat nem korosztályfüggő, 50 éves kor felett évente érdemes elvégeztetni. Ahogy öregszünk, egyre nagyobb az esélyünk ugyanis a zöldhályog kialakulására, amit szemnyomásméréssel szűrnek. Az egyszerű látásvizsgálat is nagyon hasznos lehet. Sokan a távollátási problémákat nem veszik komolyan, vagy nem tűnik fel nekik, pedig a közlekedésben jelentős kockázatot jelent” – figyelmeztet Dr. Karai Gábor, az Allianz Egészségprogramban a biztosító szolgáltatópartnere, a Teladoc Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
88,6 százalékunk volt már ultrahangvizsgálaton életében. 67,3 százalékunk az elmúlt három évben, 21,3 százalékunk ennél régebben, 11,4 százalékunk nem tudja felidézni az idejét, vagy még sosem volt. Az orvos szerint a laboratóriumi vizsgálatokhoz hasonlóan az ultrahangot is minden korosztálynak évente érdemes elvégeztetnie, ugyanis fiatalkorban is előfordulhat rosszindulatú betegség.
A legtöbben nőgyógyászaton, urológián jártunk 2022-ben
80,3 százalékkal a nőgyógyászati, illetve urológiai vizsgálat összességében a harmadik legnépszerűbb: 65,3 százalék az elmúlt három évben, 14,9 százalék ennél régebben, 19,7 százalék pedig bizonytalanul emlékszik, vagy még nem volt. Bár általánosságban ezek a harmadik legnépszerűbb vizsgálatok, az idei évben viszont a leggyakoribbak voltak, mivel 27,8 százalékunk járt nőgyógyásznál, urológusnál idén. A 26-41 éves korosztály (Y generáció) tűnik a leginkább lelkiismeretesnek, ugyanis 34,3 százalékuk járt ilyen vizsgálaton 2022-ben.
„Legalább 65 éves korig a nőgyógyászati vizsgálat is évente javasolt. Tapasztalataink szerint viszont sok nő úgy gondolja, hogy méhnyakrákszűrésre csak fiatalon van szükség, pedig a menopauza után is fennáll a méhnyakrák kialakulásának kockázata” – mutat rá a háziorvos végzettségű szakember. „Az urológia kicsit más eset, ide 45 éves kor fölött érdemes a férfiaknak évente ellátogatni. Amennyiben nincs panasz, azt megelőzően nem szükséges” – teszi hozzá Dr. Karai Gábor.
„A bőrgyógyászati szűrés sem feltétlenül korfüggő, hiszen fehér bőrrel, sok anyajeggyel fiatalon is évente indokolt, 30 éves kor felett viszont már mindenkinek ajánlott. Gondoljunk csak bele, hányszor égünk le a napon három évtized alatt” – tanácsolja Dr. Karai Gábor. Ezzel némileg összecseng, hogy a felmérés szerint 80 százalékunk járt valaha bőrgyógyászati szűrésen: 47,6 százalékunk az elmúlt három évben, 32,4 százalékunk ennél régebben.
Bizonyos esetekben a rendszeres vérnyomásmérés többet ér, mint egy EKG
A kutatásban résztvevők 65,6 százaléka járt valaha kardiológiai vizsgálaton: 40 százalék az elmúlt három évben, 25,6 százalék ennél régebben. A háziorvos szerint ezt a vizsgálatot inkább a kórelőzménytől, illetve a kockázati faktoroktól függően érdemes szűrővizsgálati céllal elvégezni.
„Egy alacsony kockázati rátába tartozó 50 éves férfinak például nem feltétlenül indokolt kardiológiai szűrővizsgálatra járnia, sokkal fontosabb, hogy rendszeresen mérje a vérnyomását, ne legyen túlsúlyos, ellenőrizzék a vércukor-, valamint koleszterinszintjét, és készüljön nyugalmi EKG, amit a háziorvos is értékelhet. Amennyiben volt családi előzmény vagy fennáll magasabb szív- és érrendszeri rizikó (magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, anyagcsere-betegség: diabétesz, magas koleszterin- vagy trigliceridszint), 45 éves kor felett mindenkinek (nőknek és férfiaknak egyaránt) érdemes legalább egyszer, majd a kardiológus által előírt rendszerességgel kardiológiai szűrésen részt venni. Egy 60 pluszos embernél viszont már bármikor előfordulhat szív-érrendszeri megbetegedés. Az életkor tehát önmagában kockázati tényező, de ha valakinek nincs anyagcsere-betegsége, nem elhízott, nem magas a vérnyomása stb. annak jó eséllyel nem lesz súlyos szív- és érrendszeri betegsége” – mondja az orvos.
Az emlőszűrés 30 éves kor fölött mindenképpen évente indokolt, valójában viszont már előtte is ajánlott, ennek ellenére csak a megkérdezettek 13,7 százaléka járt ilyen vizsgálaton 2022-ben, 15,9 százalék tavaly, 26,1 százalék ennél régebben, 44,3 százalék pedig bizonytalan vagy még soha, illetve neméből adódóan nem releváns számára ez a vizsgálat.
A legkevesebben csontsűrűség-vizsgálaton voltak eddig életükben (38,2 százalék), ez érthető is, hiszen ez nők esetében csak menopauza után válik alapvető kritériummá, míg férfiaknál ennél is később, csak időskorban releváns, hiszen az erősebbik nem képviselőinek alapvetően nagyobb a csontsűrűsége.
Dr. Karai Gábor meggyőződése, hogy tovább élünk, és több évet töltünk egészségben, ha komolyan vesszük fizikai állapotunk rendszeres ellenőrzését, és preventív jelleggel járunk kivizsgálásokra. A nőgyógyászati és az ultrahangos szűréseket minden korosztálynak legalább évenként érdemes elvégeztetnie, hasonlóképp a laboratóriumi szűrővizsgálatokhoz, melyek esetében ez az ajánlás közismert.
