Sok kutatás foglalkozik a magyar választók pártpreferenciájával, szakpolitikai véleményével, de kevés szó esik arról, milyen kormányzási elvekkel értenek egyet. Amodern demokráciák elvileg hasonló alapelvekre, demokratikus minimumra épülnek, de nincs két ugyanolyan ország, és egyes elvek eltérő hangsúllyal jelennek meg különböző országok politikai kultúrájában, legyen szó akár a kormányzás módjáról vagy a választók elvárásairól.
Mennyire fontos például a hagyományok megőrzése? Érdemes feladni érte az ország fejlődését? Fontos-e, hogy az állam szolidáris legyen, vagy mindenki a saját sorsáért felelős? Egyáltalán mennyire fontos, hogy a kormány betartsa az ország törvényeit? Szentesíti a cél az eszközt? Összességében mennyire gondolkodunk különbözően az ideális kormányzásról? Van összefüggés a választók pártpreferenciája és a kormányzással kapcsolatos felfogása között? Van olyan társadalmi minimum, amiben egyet tudunk érteni? Erre keresi a választ a Republikon Intézet legújabb elemzése.
