Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az uniós bizottság az EU gazdaságának növekedését a tavaszi előrejelzésében vázolt 1 százalékról 2023 egészére 0,8 százalékra módosítja, 2024-re pedig a 1,7 százalékról 1,4 százalékra. Az euróövezet 2023-as növekedését az előrejelzés 1,1 százalékról 0,8 százalékra, 2024-re pedig a korábban jelezett 1,6 százalékról 1,3 százalékra mérsékeli.
Az infláció várhatóan tovább csökken. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációja az előrejelzések szerint 2023-ban 6,5 százalékot ér el, a tavasszal jelzett 6,7 százalékhoz képest. 2024-ben ez a mutató 3,2 százalékra módosul a jelzett 3,1 százalékról. Az euróövezetben az infláció az előrejelzés szerint 2023-ban 5,6 százalék lesz a korábban jelezett 5,8 százalékkal, 2024-ben pedig várhatóan 2,9 százalék a várt 2,8 százalékkal szemben.
Az uniós biztos közölte, az év első felében a gazdasági tevékenység visszafogott volt. A belföldi kereslet, különösen a fogyasztás gyengesége azt mutatja, hogy a legtöbb áru és szolgáltatás magas és továbbra is növekvő fogyasztói ára a tavaszi előrejelzésben vártnál nagyobb hatást gyakorol annak ellenére, hogy a csökkenő energiaárak és a kivételesen erős munkaerőpiac rekordalacsony munkanélküliségi rátát, a foglalkoztatás folyamatos bővülését és a bérek növekedését tapasztalta.
"A felmérési mutatók a nyáron és az előttünk álló hónapokban lassuló gazdasági aktivitásra utalnak, az ipar folyamatos gyengeségével és a szolgáltatások lendületének mérséklődésével, annak ellenére, hogy Európa számos részén erős az idegenforgalmi szezon" - fogalmazott.
A jelentésből kiderült, hogy a világgazdaság a vártnál valamivel jobban teljesített az év első felében, a gyenge kínai teljesítmény ellenére. A globális növekedési és kereskedelmi kilátások azonban nagyjából változatlanok a tavaszhoz képest, ami arra utal, hogy az EU gazdasága nem számíthat a külső kereslet erőteljes támogatására - írták.
Az Európai Bizottság kiemelte: a gyengébb növekedési lendület az EU-ban várhatóan 2024-ig is elhúzódik, és a szigorú monetáris politika hatása továbbra is visszafogja a gazdasági tevékenységet. Jövőre azonban enyhe fellendülés várható, mivel az infláció folyamatosan mérséklődik, a munkaerőpiac továbbra is erős marad, és a reáljövedelmek fokozatosan helyreállnak - közölték.
Az infláció 2023 első felében tovább mérséklődött a csökkenő energiaárak, valamint az élelmiszerek és ipari termékek mérséklődő inflációs nyomása következtében. Megjegyezték: az infláció az euróövezetben júliusban 5,3 százalékot ért el, ami fele a 2022 októberében mért 10,6 százalékos csúcsnak.
Az energiaárak 2023 hátralévő részében tovább csökkennek, de lassuló ütemben. Az előrejelzések szerint az energiaárak 2024-ben ismét enyhén növekedni fognak, amit a magasabb olajárak okoznak majd. A szolgáltatások inflációja eddig tartósabb volt a korábban vártnál, de továbbra is mérséklődik, mivel a monetáris politika szigorítása és a koronavírus-járvány utáni halványuló fellendülés hatására visszaesik a kereslet. Az élelmiszerek és nem energiaipari termékek árai továbbra is hozzájárulnak az infláció mérsékléséhez, ami az árak csökkenését és az ellátási láncok normalizálódását is tükrözi - írták.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy az EU és az euróövezet gazdaságára az orosz-ukrán háború és a szélesebb körű geopolitikai feszültség továbbra is kockázatot jelent. A monetáris szigorítás továbbá a vártnál nagyobb terhelést jelenthet a gazdasági aktivitásra, de az infláció gyorsabb mérséklődéséhez is vezethet, ami felgyorsítaná a reáljövedelmek helyreállítását. Ezzel szemben az árnyomás tartósabbá válhat - írták.
A növekvő éghajlati kockázatok, melyeket a szélsőséges időjárási viszonyok, valamint a nyáron tapasztalt, példátlan erdőtüzek és árvizek is mutatnak, szintén rontják az európai gazdaság kilátásait - tette hozzá jelentésében az uniós bizottság.
