Különböző cégformák
Magyarországon, azok számára, akik belevágnának egy vállalkozásba több lehetőség is a rendelkezésükre áll. Az egyéni vállalkozástól kezdve a részvénytársaságig többféle cégforma közül válogathatunk, mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Ezek közül az egyik a bt. alapítás.
Kft. alapítása
A kft. azaz a korlátolt felelősségű társaság népszerű választás, mivel a tulajdonosok – ahogy az a nevéből is sejthető – csupán korlátolt felelősséggel bírnak, ami a cégben lévő tulajdonrészükig terjed.
Kft-t alapíthat egy vagy több személy is azonban 3 millió forint törzstőke szükséges hozzá minden esetben. Ennek egy részét kell a társaság rendelkezésére bocsátani a cégalapítás előtt, a fennmaradó összeget pedig az alapító okiratban meghatározott ideig.
Zrt. alapítása
A zártkörű részvénytársaság, zrt. alapítása előre meghatározott számú illetve névértékű részvénnyel történik. A feltételek hasonlóak, mint a kft. esetében, a tagok felelőssége az általuk birtokolt részvények kibocsátási értékére terjed ki.
Itt is van meghatározott alaptőke, ami 5 millió forint, amiben minimum 30 százaléknak kell lennie a pénzbeli hozzájárulásnak.
Egyéni vállalkozás
Sok szempontból a legegyszerűbb és legrugalmasabb megoldás az egyéni vállalkozás alapítása, azonban más szempontból meg is köti az alapító kezét. Magyarországon egyszerűen, akár online is elindíthatja bárki az egyéni vállalkozását, akár teljes idejű állás mellett is.
Mivel a tevékenység szüneteltethető, illetve rugalmasan, munka mellett is végezhető ezért népszerű vállalkozási forma, azonban komolyabb cég üzemeltetése nehézkes, hiszen munkavállalók felvétele csak szigorúan meghatározott feltételek mellett lehetséges.
Bt. alapítása
Egy másik népszerű és cikkünk szempontjából most a legfontosabb cégforma a bt. azaz a betéti társaság. Ennek a cégformának a nagy előnye, hogy akármekkora, akár pár ezer forintos tőkével is megalapítható. Nincsenek fix költségek, a törzstőkének nincsen alsó határa.
Fontos azonban, hogy az alapításnál szükség vagy bel- illetve egy kültagra. A kettő között a legnagyobb különbség, hogy míg a beltag a teljes vagyonával felel a társaság működéséért, addig a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjének szolgáltatására köteles.
Kiből lehet beltag?
Bizonyos megszorításokkal bármely jogi vagy természetes személy lehet beltag. Az egyik ilyen megszorítás, hogy egy természetes személy egyszerre csak egy betéti társaságban lehet beltag, tehát több bt. alapítása esetén másik beltagot kell keresni. Kültag ugyanakkor több bt-ben is lehet bármely természetes személy.
A beltag és a kültag felelősségi köre
A törzstőkéhez való hozzájárulás a bel- valamint a kültag részéről is történhet pénzben, vagy egyéb vagyoni hozzájárulás, apport. A későbbi nyereségen pedig a hozzájárulással arányosan, vagy ha attól el szeretnének térni, akkor az alapító okiratban meghatározott módon osztozkodnak a tagok.
Ahogy már korábban is említettük, míg a kültag a vagyoni hozzájárulásának mértékéig, addig a beltag a teljes vagyonával felel a társaság működéséért. Sőt, ha egy beltag kilép egy bt-ből, akkor még a kilépést követő 5 évig a teljes vagyonával felelős marad a vállalat működése iránt.
Amennyiben időközben új beltag érkezik a bt-be, úgy külön kikötéssel megoldható, hogy csak azokért a tartozásokért feleljen, amelyek a jogviszony megkötése után keletkeztek. Amennyiben ez nem történik meg, akkor az összes tartozásért felelősséget kell vállalnia.
Amennyiben minden bel- és kültag kilép a bt-ből úgy akkor az megszűnik, kivéve, ha fél éven belül bejelentenek új tagot a cégbíróság felé.
