Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője elmondta, az elmúlt 14 éveben abszolút megszokottá vált jelenség, hogy valamilyen módon, közvetve vagy közvetlenül a kormányzat beleavatkozik, vagy átírja különböző közterek, vagy szobrok emlékezetpolitikai üzenetét.
“Egy ilyen változtatás hosszú távon nem jó megoldás. Túlbonyolítja a helyzet és csak elfedi azt, hogy tulajdonképpen miről is szólhatna ott egy emlékmű. Nagyon rossz megoldásnak tartom. Csak a széthúzás és a gyűlölködés jön belőle, nem pedig az, hogy valamilyen módon elkezdjünk erről épelméjűen vitatkozni.” - fogalmazott Mélyi az aHang kérdésére.
A civil szervezet arra is kíváncsi volt, hogy nemzetközi szintén is jelen vannak-e ezek a tendenciák a keresztállítással kapcsolatban, amire a művészettörténész úgy reagált, hogy egy meglévő emlékműre rárakni, hozzátenni valamit, nem egy szokványos dolog. Szerinte sokkal gyakoribb külföldön, hogy ilyen esetben építenek egy másik emlékművet, vagy lebontják a korábbit és annak a helyére emelnek egy újat a saját jelképeikkel.
Az aHang az ügyben egyébként újabb akcióba kezdett. Szerdán úgynevezett levélküldő kampányt indítottak, amelynek keretein belül, egy nap alatt 1200-nál is több email landolt Fodor Gergely, a Várkapitányság Zrt. igazgatósági elnökének postafiókjában. Ebben arra kérik a Várkapitányság elnökét, hogy vegye figyelembe a petícióban megfogalmazott követeléseket, és tegyen meg mindent, hogy ne kerüljön ez a kereszt Kisfaludi Strobl alkotásának talapzatára, és tiszteletben tartsuk az alkotását. (A teljes levél IDE kattintva érhető el.)
