Az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban. Az OFAC rendszeresen frissíti a listát a nemzetközi szankciók és politikai helyzetek függvényében.
Időközben meg is jelent egy sajtóközlemény az ügyben. A közleményben az olvasható, hogy az OFAC január 7-én bejelentette, hogy szankciókat vezet be Rogán Antal, a magyar kormány egyik magas rangú tisztviselője ellen korrupciós tevékenységben való részvétele miatt. A lépés a 13818-as elnöki rendelet (E.O. 13818) alapján történt, amely a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvényt implementálja, és világszerte az emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit célozza.
A frissített listán a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvény alapján Rogán Antalon kívül más magyar állampolgár nem szerepel. (A listán egyetlen másik magyar állampolgár van, de ő nem a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvény alapján, hanem az Oroszország elleni szankciók miatt, ő Laszlóczki Imre, az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank alelnöke.)
A közleményben Bradley T. Smith, a Pénzügyminisztérium megbízott helyettes államtitkára hangsúlyozta a korrupció káros hatásait: „A korrupció aláássa egy ország kormányzati intézményeit és korlátozza gazdasági fejlődését, rövid távú hasznot biztosítva egy szűk csoportnak, miközben a jövő generációit megfosztja a hosszabb távú előnyöktől. Az Egyesült Államok nem fog habozni felelősségre vonni azokat, akik hatalmukkal visszaélve saját gazdagodásukat helyezik előtérbe polgáraik kárára.”
A közlemény szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben súlyosbodott a közszféra korrupciója. Idézik a Transparency International 2023-as Korrupcióérzékelési Indexét, mely szerint Magyarország két egymást követő évben is az Európai Unió legrosszabb besorolását kapta. Arról is írnak, hogy az Európai Unió több támogatási forrást is felfüggesztett az országban, mivel a jogállamiság alapelveinek megsértését észlelték, különösen a közbeszerzések, az összeférhetetlenség és a korrupció elleni küzdelem terén.
A közlemény szerint a magyarországi visszaélésekre figyelmeztető „whistleblowerek” (belső informátorok) egy „kleptokráciaként” írták le a kormány működését, ahol az állami és magánszektor közötti üzletek jelentős része átláthatatlan és pártkatonáknak kedvez. Arra is emlékeztet a közlemény, hogy a közbeszerzési rendszerek átláthatatlansága miatt Magyarország több mint egymilliárd euró uniós finanszírozástól esett el, ami hátrányosan érinti a magyar állampolgárokat.
A közlemény kiemeli, hogy Rogán Antal a magyar kormány egyik kulcsfigurája, jelenleg az Orbán Viktor vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Emellett az ő minisztériuma alá tartozik több fontos kormányzati szervezet, például az állami intézmények kommunikációját megszervező, a kommunikációs keretszerződéseket megkötő mint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. A közleményben itt említik a Magyar Turisztikai Ügynökséget is, korábban az is Rogán minisztériuma alá tartozott, de 2024 év eleje óta a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeli.
Arról is írnak a közleményben, hogy Rogán 1998 óta országgyűlési képviselő, és az évek során jelentős szerepet játszott abban, hogy a magyar közbeszerzési rendszert és az állami forrásokat a Fideszhez hű üzleti körök kezébe irányítsa. Az amerikai kormány szerint Rogán olyan korrupciós hálózatot épített ki, amelynek célja, hogy stratégiai szektorokat irányítson, és azok bevételeit saját magának és politikai szövetségeseinek juttassa.
Az OFAC szerint Rogán Antalt a 13818-as elnöki rendelet alapján szankcionálták, mint olyan külföldi kormánytisztviselőt, aki felelős vagy közvetlenül érintett az alábbi típusú korrupciós tevékenységekben:
Az amerikai szankciók értelmében az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában lévő összes Rogán Antalhoz köthető vagyon zárolásra kerül, és az ilyen vagyontárgyakat jelenteni kell az OFAC-nak. Emellett minden olyan gazdasági társaság, amelyben Rogán közvetlenül vagy közvetve 50 százalékos vagy annál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezik, szintén zárolásra kerül.
Az amerikai jogszabályok értelmében tilos minden tranzakció, amely a szankcionált személy vagyonához vagy érdekeltségeihez kapcsolódik, kivéve ha az OFAC külön engedélyt ad. Ez a tiltás vonatkozik minden olyan tranzakcióra, amely amerikai pénzintézeteken keresztül zajlik, illetve bármilyen amerikai érintettséggel bonyolított ügyletre.
A pénzintézetek és más szervezetek, amelyek Rogánnal vagy érdekeltségeivel kapcsolatba lépnek, szintén szankciókkal nézhetnek szembe – derül ki a közleményből.
A közlemény szerint az Egyesült Államok célja, hogy kézzelfogható és jelentős következményeket szabjon ki azokra, akik súlyos emberi jogi visszaéléseket követnek el vagy korrupcióban vesznek részt, valamint hogy megvédje az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét az ilyen személyek általi visszaélésektől.
Az, hogy kormányzati szereplőket, akár kormánytagokat szankciós listára tesz az Egyesült Államok, már egy ideje pletykálták diplomáciai körökben. Rogán neve is szóba került.
Információnk szerint David Pressman január közepéig marad Magyarországon, a Biden-adminisztráció vélhetően még azelőtt szankcionálni akarta Rogán Antalt, hogy az új elnök, Donald Trump január 20-án hivatalba lépjen.
