Ezt a különbséget elsősorban technológiai és tőkeintenzitási hiányosságok okozzák, ami visszafogja a beruházási aktivitást és csökkenti a termelékenységet.
A KKV-k szerepe a magyar gazdaságban és jelenlegi helyzetük
A kis- és középvállalkozások (KKV-k) a magyar gazdaság gerincét alkotják, hiszen a vállalkozások több mint 99%-át teszik ki. Ezek a cégek biztosítják a munkavállalók több mint kétharmadának foglalkoztatását, és jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Mindezek ellenére a szektor számos kihívással néz szembe, amelyek hosszú távon befolyásolhatják versenyképességét és növekedési lehetőségeit. A KKV-k gazdasági jelentősége nemcsak a foglalkoztatásban, hanem a hozzáadott érték előállításában is kulcsszerepet játszanak. A hazai GDP több mint 50%-át állítja elő a KKV-szektor, de az export mindössze 28%-ért felelős és a beruházások jóval kevesebb, mint fele realizálódik itt - miközben fontos szerepet tölt be az innováció és a helyi gazdaságok fejlődése területén is. A hazai vállalkozások azonban gyakran szembesülnek olyan strukturális problémákkal, mint a technológiai lemaradás vagy a forráshiány, amelyek korlátozzák növekedési potenciáljukat. A KKV-k jelenlegi helyzete és kihívásai bár a KKV-k meghatározó szereplői a magyar gazdaságnak, a termelékenységük elmarad az uniós átlagtól. Ennek egyik fő oka a korlátozott tőkéhez való hozzáférés, amely megnehezíti a szükséges fejlesztések és digitalizációs lépések végrehajtását. A finanszírozási nehézségek mellett a szektor szereplői gyakran küzdenek a szakemberhiánnyal, jelentős adminisztrációs teherrel és a gyorsan változó gazdasági környezethez való alkalmazkodás kihívásaival. Emellett létezik az „üvegplafon” jelensége is, azaz számos kisvállalkozás képes lenne a fokozatos növekedésre, de a középvállalkozássá válás számos akadályba ütközik.
A KKV-k száma Magyarországon
A legfrissebb statisztikák szerint Magyarországon közel 900 ezer vállalkozás működik, amelyek 99,9%-a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül. E vállalkozások jelentős része a szolgáltató szektorban tevékenykedik, de az ipari és mezőgazdasági KKV-k is meghatározó szereplői a gazdaságnak.
A KKV-k támogatásának szükségessége
A magyar KKV-k versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen a célzott támogatási programok és a megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása. Az állami és uniós források kulcsszerepet játszhatnak a technológiai fejlesztések ösztönzésében, a digitalizáció előmozdításában és a piaci versenyképesség javításában. A hosszú távú gazdasági növekedés egyik záloga a KKV-szektor stabilitásának és fejlődésének biztosítása.
A Demján Sándor Program – célzott támogatás a KKV-szektor számára
A 2024-ben elindított Demján Sándor Program (DSP) 2025-re 1400 milliárd forint értékű támogatási és finanszírozási konstrukciót tartalmaz, amelyek középpontjában a vállalati versenyképesség, technológiai fejlődés és exportképesség növelése áll. A program egyik zászlóshajója a Széchenyi Kártya Program MAX+, amely jelentősen kedvezményes, mindössze 3,5%-os kamatozás mellett nyújt finanszírozási lehetőségeket. Az EXIM Bank új exportfinanszírozási konstrukciói pedig kifejezetten a nemzetközi versenyképesség erősítését célozzák. Erre szükség is van, mert az exportképes kkv-k száma elég behatárolt.
A Demján program hatékonyságának maximalizálásához kulcsfontosságú, hogy a támogatások pontosan célzott, innovatív és növekedésképes cégekhez jussanak el. Ehhez folyamatos monitoring rendszer kiépítése ajánlott, amely lehetővé teszi az eredmények gyors értékelését és szükség esetén a korrekciót.
Várható gazdasági előnyök
A program jelentős pozitív hatásokkal kecsegtet: növekedhet a beruházási aktivitás, különösen a digitális technológiák, az innováció és a zöld gazdaság területén. Ezek a beruházások hosszú távon növelhetik a vállalkozások versenyképességét, hozzájárulva a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez. Az állami ösztönzők közvetlen hatására a GDP növekedési üteme 2025-ben elérheti a 3%-ot. Persze ez attól is nagyban függ, hogy a beruházások, amelyekhez a támogatásokat igénybe veszik mikor aktiválódnak, illetve mikor lépnek be a termelésbe.
Kockázatok és kihívások
A program sikere ugyanakkor számos tényezőtől függ. A kedvezményes hitelkonstrukciók potenciálisan torzíthatják a piaci viszonyokat, életben tarthatják a kevésbé versenyképes cégeket (ún. zombivállalatokat), ami hosszú távon csökkentheti a gazdaság hatékonyságát. Az alacsony kamatkörnyezet és az állami támogatás miatt fennáll a veszélye annak, hogy a vállalkozások függősége tartósan fennmarad, ami piaci instabilitáshoz vezethet kedvezőtlenebb gazdasági környezet esetén. Emellett, mint minden állami támogatás, járadékvadászatra ösztönöz: „miért bajlódjanak a cégek a piaci munka, a hatékonyság erősítésével, ha a működésükbe állami források is bevonhatók?”
A DSP hatékonyságának maximalizálásához kulcsfontosságú, hogy a támogatások pontosan célzott célba juttatása pénzügyi vállalkozások, lízing, vagy kereskedelmi bankokon keresztül, hogy valóban innovatív és növekedésképes cégekhez jussanak el diverzifikált hitelezési stratégia szükséges, ami jelenleg kevésbé látható a piacon. Ez érdekében folyamatos monitoring rendszer kiépítése ajánlott, amely lehetővé teszi az eredmények gyors értékelését és szükség esetén a korrekciót.
Összegzés
A Demján Sándor Program célzott finanszírozási stratégiája kulcsfontosságú eszköz és hatékony lehet a magyar KKV-szektor termelékenységének és versenyképeségének fokozásában. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az irány helyes: a program gazdasági hatásai már mérhetők, és több vállalkozás esetében is pozitív növekedési tendenciákat mutatnak, különösen a beruházások ösztönzése és a foglalkoztatás bővítése terén.
Közép - és hosszútávon a program valódi gazdasági multiplikátorhatást csak abban az esetben érhet el, ha a források hatékonyan allokált, innovációorientált és skálázható üzleti modellek támogatására összpontosulnak. Emellett a program sikeressége azon múlik, hogy biztosított-e az átlátható, valós teljesítménymérés, a transzparens és célzott finanszírozás, amely kerüli a piaci torzulásokat, és elősegíti a vállalkozások önfenntartó növekedését.
A megfelelő makrogazdasági szabályozási környezet és célzott támogatási mechanizmusok révén a magyar KKV-k versenyképessége nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is erősödhet. Ezáltal a szektor hosszú távon is fenntartható növekedési pályára állhat, hozzájárulva a gazdaság diverzifikációjához, termelékenységének növeléséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez.
