Míg a tavalyi évben a jelentős túlárazások miatt még komoly, akár 10–20 százalékos alkukra nyílt lehetőségük a vevőknek, ez az alkumérték az árak emelkedésével együtt az idei évre fokozatosan mérséklődött. Elsősorban a jobb adottságú, keresettebb lakásokra volt jellemző, hogy reális árazás esetén irányáron keltek el – sőt, olykor felfelé tartó licitek is kialakultak a szűkös kínálat és a jelentős kereslet hatására.
Mindenesetre Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője úgy látta, hogy míg a túlárazott ingatlanok eladóinak az átlagosnál hosszabb értékesítési időre és akár 10–15 százalékos alkura is fel kellett készülniük, addig azok, akik közel maradtak a realitáshoz az árazásban, jellemzően 3–5 százalékos alkura számíthattak az elmúlt hónapokban.
Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője is hangsúlyozta, hogy az alkuk a túlárazottsághoz igazodtak: a túlárazott, felújítást igénylő ingatlanok esetében akár 10–15 százalékot is elérhetett korábban az alku mértéke, ugyanakkor az olyan keresett típusoknál, mint a panelek vagy a jó állapotú, 100–120 négyzetméteres családi házak, nem igazán mutatkozott lehetőség számottevő mértékű alkura.
Dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője azt tapasztalta, hogy mivel a hirdetési árak a tavalyi évre jellemző szinteknél magasabban alakultak idén, egyre nagyobbak lettek az alkuk, mivel ezeket a megemelt kínálati árakat a vevők nem fogadták el. Az átlagos alku mértékét 5 százalékra tette, de megfigyelései szerint előfordultak 10–20 százalékos alkuk is.
Garaba Gergely, a Balla Ingatlan VI., VII., VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az erősen túlárazott ingatlanoknál jelentősebb alkukkal próbálkoztak a vevők, ugyanakkor a jó ár/érték arányú lakások esetében legfeljebb 5 százalékot lehetett alkudni.
Rencsevics Mária, a Balla Ingatlan XIX., XX. és XIII. kerületi irodájának szakmai vezetője szintén úgy vélekedett, hogy az alkuk alapvetően a túlárazottság mértékéhez igazodtak, tehát 5–10 százalékos árengedmények előfordultak. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy irányáron is keltek el ingatlanok, amikor nem volt szó túlárazottságról.
Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakértője ehhez hozzátette, hogy mivel az újépítésű ingatlanoknál gyakorlatilag árcsökkentési kényszer jelentkezett a tavalyi évben a gyenge forgalom miatt, ezeknél már nem lehetett érdemben alkudni. Viszont a használt ingatlanoknál, a stagnáló árak ellenére, általában egy 5–10 százalékos alku megjelent, ami szerinte teljesen normálisnak mondható.
Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője némileg másként látta a helyzetet, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Zuglóban az alku már nem volt igazán jellemző az idei év elején. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez elsősorban a felkapott ingatlanokra volt jellemző.
Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője is azt hangsúlyozta, hogy a tavaly őszi hónapok előtt megszokott 5–10 százalékos alku az idei évben 0 és 5 százalék közé mérséklődött, ami azt jelenti, hogy sok esetben irányáron keltek el a keresett kategóriákba tartozó ingatlanok, vagy legfeljebb 2–3 százalékot engedtek az eladók.
Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője pedig arról számolt be, hogy bár az elmúlt néhány hónapban a magas árak miatt továbbra is próbálkoztak alkukkal a vevők – ami indokolt volt, és időnként működött is –, ugyanakkor a kifejezetten jó adottságú, illetve az 50 millió forintnál olcsóbb ingatlanoknál ismét megjelentek a licitek a szűk kínálat és a fokozódó kereslet következtében.
