Gyurcsány Ferencet és Sólyom Lászlót is terheli a felelősség

A dokumentum nem csak a konkrét események vizsgálatára tért ki, hanem azok hátterére, okaira és összefüggéseire is megpróbált rávilágítani. Így fény derül arra, hogy az őszi zavargások mélyén a máig sem gyógyult sérelmi nemzettudat áll, ezen belül is súlyos probléma, hogy a jelenlegi kormány új politikája félelmet váltott ki az emberekben, illetve az, hogy ellenzék folyamatosan a kormány megbuktatásán munkálkodott. Mindehhez hozzájárult a miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése, melynek jelentőségét Gyurcsány Ferenc alábecsülte, és nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét, így nem is tudott rá megfelelően reagálni.

A tanulmány szerint az aktuálisan felmerülő problémák „indulatot és agresszivitást gerjesztő gócait a Fidesz vezető csoportjának politikája rendezte össze”, mely mint kiderült, nem volt egységes. A „2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen párt támadó politikát folytatott, amelyet a 2006-os újabb vereség után egy gyors sikerrel kecsegtető, kormánybuktató stratégiára cserélt. A szélsőjobboldali, radikális csoportok ezért hihették, hogy az ellenzéki párttól nemcsak biztatást kapnak, hanem az mögöttük is áll. A zavargás azonban nem kapta meg a várt széles körű társadalmi támogatást, így – a rendfenntartó erők hatékony fellépésének kezdeti hiányosságai ellenére – megmenekült az alkotmányos berendezkedés”.

Az alkotmányos diktatúra irányába tartunk?

A bizottság állásfoglalása szerint fennáll a veszélye annak, hogy alkotmányos diktatúra alakuljon ki Magyarországon. „A jelenlegi választási rendszer miatt ugyanis egyetlen párt is kétharmados többséget szerezhet, és ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést”. A zavargások után több helyről is felmerült, hogy a jogsértő erőszakos cselekmények elkövetői – az 1990-es októberi taxisblokád résztvevőihez hasonlóan – kapjanak közkegyelmet. A bizottság azonban ezt nem tartja járható útnak, mivel a taxisblokád idején nem történt személy-, illetve vagyon elleni bűncselekmény, szemben a szeptember 18-ai MTV ostromnál zajló eseményekkor.

A rendőrség súlyos hibákat követett el

Az MTV-székház elleni szeptember 18-ai támadással kapcsolatban a tanulmány szerint Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt súlyos szakmai felelősség terheli. „Az előzetes tervezés szakmai hibája miatt nem álltak rendelkezésre a szükséges védőeszközök, nem megfelelően tervezték és alakították ki a vezetési pont és az akcióban részt vevő egységek között a kommunikációs rendszert. Felmerül az ORFK helyszínen jelen lévő helyettes vezetőjének szakmai felelőssége is, mivel amikor már látszott, hogy a budapesti vezetés nem képes a székház megvédésére, nem tette meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket”, áll a 260 oldalas jelentésben.

„A Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyancsak jogsértő módon minősítette választási gyűléseknek a Kossuth téri tüntetéseket, majd ugyanezeket kulturális rendezvényeknek az önkormányzati választások kampánycsend időszakában” - fogalmaz az állásfoglalás. A bizottsági tagok szerint azonban ezek a jogalkalmazói döntések jogértelmezési hibából származtak, és tavaly őszi események nem teszik indokolttá a gyülekezési törvény lényeges szigorítását, kisebb módosításokat azonban támogatnak.

A Gönczöl-bizottság egyik fontos megállapítása, hogy Magyarországon nem megfelelő a tömegoszlatás rendszere; az ugyanis „nem a kényszerítő eszközök alkalmazásán és alkalmazhatóságán, hanem az egységes, szervezett fellépésen és annak szakszerűségén múlik”. Úgy látják, hogy a hatályos jogszabályok nem felelnek meg a jogbiztonság követelményének, mert nem határozzák meg a kényszeroszlatással kapcsolatos eszközök használatát, így például a gumilövedék alkalmazásáról szól. A kilenctagú bizottság azt elismeri, hogy novemberre már megoldódott a rendőrök azonosítójának kérdése, de az tény, hogy szeptemberben a rendőrség még megsértette a csapaterőben tevékenykedő rendőr azonosíthatóságára vonatkozó törvényi garanciát. Ezzel együtt hiányolják egy olyan törvény meglétét, amely biztosítja a jogorvoslatot a jogszerűtlenül végrehajtott tömegoszlatással vagy az egyénileg túllépő rendőrökkel szemben. Azonban nem tagadják, hogy az október 23-án alkalmazott erőszak a támadó (utcakövekkel, vas- és fémrudakkal felfegyverkezett) tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt.

A rendőrség hibájaként róják fel azt is, hogy az őszi események kapcsán a szeptember 17-én elkezdett tüntetés nem volt bejelentett rendezvény, azt a rendőrség utóbb tévesen minősítette választási gyűlésnek, a kampánycsend alatt tartott gyűléseket pedig kulturális rendezvényeknek, és a rendőrség a feloszlatás helyett jogilag bizonytalan alapokon nyugvó tárgyalásokba kezdett önjelölt szervezőkkel.

Mind az 2006. augusztusi tűzijáték és a szeptember–októberi események azt mutatják, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás nincs kellően felkészülve a rendkívüli tömegesemények idején kialakuló válsághelyzetek kezelésére, ezért szükség van a rendészeti szükségállapot intézményének bevezetését, hogy rendészeti szükségállapot idején egy koordinációs testület 6-8 órán keresztül, a védelmi bizottság felállításáig összehangolná a legfontosabb
hatóságok tevékenységét.

A rendőrség nem kommentálja a Gönczöl-bizottság jelentését, mivel úgy érzik, nem az ő tisztük, hogy bármilyen véleményt megfogalmazzanak ezzel kapcsolatban - mondta el Tóth Gábor, a BRFK bűnügyi helyettese a Független Hírügynökségnek kedden délelőtt.