A tavaly februárban kezdődött tárgyalássorozattal kapcsolatban elmondható, hogy „startpisztolyként” a 2005-ös ún. Eide-jelentés szolgált, melynek a leginkább a következő megállapítása ütötte át a média falát: a tárgyalások megkezdéséhez „egyetlen pillanat sem lesz jó”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felhatalmazott korábbi finn államfőnek sikerült megszereznie a Kontakt Csoport (CG – Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Németország, Olaszország) támogatását. Ez a csoport határozta meg a főbb rendezési elveket: oszthatatlan Koszovó, egyesülés tilalma más országokkal vagy országcsoportokkal, az 1999 előtti állapotokhoz való visszatérés tilalma. A két tárgyaló fél kiindulási alapja azonban a kezdetektől fogva markánsan különbözött: totális albán függetlenség vs. kollektív autonómia szerb-koszovói állami keretek között.
Unikum
A rendezési terv legfőbb pontjai egy valóban egyedülálló államkonstrukciót vetítenek elénk. A függetlenség szó nem szerepelt a tervezetben, helyette „nemzetközileg felügyelt államisággal” rendelkezne Koszovó. Juhász József délszláv szakértő, az ELTE docense lapunk kérdésére válaszolva elmondta: Koszovó elvben nem, a gyakorlatban független államként működne továbbra is, körülbelül úgy, mint ma Bosznia-Hercegovina. A bosnyák állam azonban nemzetközi jogilag szuverén ország, ezt a megfogalmazást viszont nem tartalmazza a koszovói tervezet. Kérhetné felvételét nemzetközi szervezetekbe, viszont nem tarthatna igényt más államok területére, nem is egyesülhetne más államokkal, vagy azok részeivel. Új alkotmányt, zászlót, címert fog kapni, persze a többnemzetiségű jelleg szigorú kihangsúlyozásával. Törvény-végrehajtási, igazságügyi, közbiztonsági, hírszerzési hatáskörökkel is rendelkezne, kezelhetné a rendkívüli helyzeteket, ellenőrizheti határait. Létrejönne az új hivatásos és többnemzetiségű Koszovói Biztonsági Erők, egy könnyen felfegyverzett részleggel, egyes biztonsági feladatok ellátására. Az unió által kinevezett, ENSZ mandátummal rendelkező Nemzetközi Polgári Képviselő felügyelné és biztosítaná a szerződés végrehajtását, korrigálná a felmerülő hibákat, afféle teljes jogú döntőbíróként.
Az EU létrehozna egy biztonságpolitikai és védelmi missziót, ami segítené a rendőrség, az igazságszolgáltatás, valamint a vámhatóság független, politikamentes működését, a nemzetközi normák végrehajtását. Az egyik leginkább biztosítékot kiütő kérdéskör a Szerb Ortodox Egyház, a papsággal és munkatársaival egyetemben. Vagyonuk és tevékenységük teljes jogvédelmet élvez majd, mentelmi joggal, s minden korábbi privilégiumával egyetemben.
Fehér holló 
A szerb politikai élet szereplői különbözően reagáltak a jelentésre. A jelenlegi ügyvezető kormány elfogadhatatlannak tartja a tervezetet, a radikálisok szerint Koszovó függetlensége esetén Szerbiának az európai unióhoz sem kellene csatlakozni. A liberális demokraták értékelésében az Ahtisaari-terv tiszteletben tartja a realitásokat. Közleményükben a radikálisok és a Kostunica kormány eddigi tevékenységét jelölik meg a kialakult helyzet eredőjének, s egy teljesen új szerbiai parlamenti politikaformálást követelnek Koszovó viszonylatában. A G17 Plusz elnöke, Mladan Gyinkics szerint a terv elfogadhatatlan, de Szerbiának nem kellene teljes mértékben elutasítania, hanem a február 13-i bécsi szerb-albán tárgyalásokon lényegibb változtatásokat kellene kieszközölnie. A kompromisszum azonban fehér holló a szerb politikai eszköztárban.
A januári választások óta a kormányalakítási folyamat is döcögve halad, korábban már írtuk, hogy néhány helyen a szavazást is meg kell ismételni. Erre hivatkozva kérte a nagyhatalmi összekötő csoporttól a szerb államfő, hogy az új szerb parlament megalakulásáig halasszák el a bécsi fordulót. Koszovót már nem lehet megállítani az állammá válás rögös útján. Radikális fordulat nem várható a bécsi tárgyalásokon, az biztos, hogy Borisz Tadics szerb elnök ott lesz, márciusban új ENSZ-határozat fog születni, bár Juhász József szerint Kína feltűnően nem nyilvánít véleményt, de egy esetleges orosz-kínai vétó sem változtatna Koszovó mai állapotán. Az amerikai kormány koszovói megbízottja Pristinában már tegnap kijelentette: biztos, hogy a finn ENSZ-főmegbízott végső javaslata „nem lesz csalódás” a koszovói albánok számára. Ők egyébként már hivatalosan is megerősítették résztvételüket a jövő heti tárgyalásokon, s Agim Ceku koszovói kormányfő, ahogy már korábban is, lényegében tényként kezeli a függetlenséget.
A mai nap során Martti Ahtisaari a BBC-nek kijelentette, hogy mindenki úgy értelmezi koszovói rendezési javaslatát, ahogy akarja, de „mindenki elismerte, hogy az függetlenség lenne, nemzetközi felügyelet alatt”. A szerbek pénteken tüntetnek Koszovóban. Forró hétvége lesz?
