Murphy szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a betegség megváltoztatja a hormonháztartást és a neuronok magatartását az agyban, vagyis az anorexia és a bulímia agyi elváltozásokat is okozhat. A súlyveszteség által ugyanis csökken az agy tömege, és megváltozik az agyban zajló anyagcsere folyamata.

Ami a szellemi teljesítőképességre való kihatást illeti, a pszichológus úgy véli, hogy az étkezési zavarokkal küzdő páciensek átlag fölötti intelligenciával rendelkeznek, ugyanakkor különböző tesztek szerint problémájuk van a tervező és előrelátó gondolkodással, s ez érvényes a munkával kapcsolatos emlékezetükre is.

Egy Bad Bramstedtben tartott nemzetközi konferencián előadás hangzott el arról is, hogy egy családon belül mennyire jelenik meg a bulímia, illetve az anorexia. Egy tanulmány szerint egypetéjű ikrek esetében, amennyiben az ikerpár egyik tagja megbetegszik, akkor száz esetből 60 esetben a másik iker is ebben a betegségben szenved. Kétpetéjű ikreknél, akiknek a génállománya éppúgy eltérő, mint a "normális" testvéreknél, ez az egybeesés csak tíz százalékos.

Az anorexiával kapcsolatban egy korábbi dél-németországi vizsgálat arra figyelmeztetett, hogy a legveszélyeztetettebbek a 14-16 év közötti lányok. A betegség tünetei közé tartozik a saját testtel való elégedetlenség, a saját értékek alábecsülése és az állandó súlyellenőrzés. A német statisztikák szerint minden tizedik anorexiában szenvedő kislány életét veszti - írta a hamburgi napilap online kiadásában.