A január 21-i választás nyomán létrejött Skupstina alakuló ülésén - többségi szavazattal - elfogadta a belgrádi kormány határozattervezetét, amely elfogadhatatlannak nevezi az ENSZ-főmegbízottnak a dél-szerbiai tartomány státusára kidolgozott javaslatát, egyszersmind állást foglal a további tárgyalások mellett.
Az indítvány ellen a vitában csupán a szerb liberális demokraták és a déli albán kisebbséget képviselő egy honatya szólalt fel. A parlamenti határozat megállapítja, hogy Martti Ahtisaari indítványa sérti a nemzetközi jog alapelveit, mert nem tartja tiszteletben Szerbia szuverenitását és területi egységét.
A tervezet megalapozatlanul, s a nemzetközi joggal ellentétesen egy szuverén állam jellemzőivel ruházza fel Koszovót, lerakva ezzel egy Szerbia területén létrejövő új független állam alapjait. A határozat ezzel együtt leszögezi, hogy csak az ENSZ égisze alatt - külső nyomás és mesterségesen kijelölt határidők nélkül - megtartott tárgyalásokon lehet tartós, és minden érintett számára elfogadható megoldást elérni. Ezért a parlament megújította a Koszovó státusáról eddig tárgyaló szerb küldöttség mandátumát, s kötelezte a csoportot, hogy a határozattal összhangban tárgyaljon Martti Ahtisaarival a jövő héten Bécsben.
A határozati javaslatot előterjesztő Vojislav Kostunica miniszterelnök élesen bírálta az ENSZ-főmegbízott javaslattervezetét, mivel megfosztja Szerbiát területe 15 százalékától, önkényesen megváltoztatja nemzetközileg elismert határát.
A kormányfő - akinek a pártja nemrég még azt követelte, hogy Szerbia vizsgálja felül kapcsolatait minden olyan országgal, amely elismeri Koszovó függetlenségét - ugyanakkor azt mondta, hogy Szerbia kész minden értelmes kompromisszumra és megállapodásra mindenkivel, aki tiszteletben tartja a nemzetközi rend alapjait.
A vitában felszólaló Boris Tadic köztársasági elnök a szerb alkotmánnyal ellentétesnek nevezte Ahtisaari elképzelésének azokat a részeit, amelyek a szuverén államiság tartozékaival ruházzák fel Koszovót.
