Varsó és Prága egy nappal korábban jelezte: támogatják az amerikai elképzeléseket, hogy Lengyelország területén tíz rakétaelfogó rakétaállást, a Cseh Köztársaságban pedig a rendszerhez kapcsolódó radarállomást létesítsenek.

Lavrov egy moszkvai egyetem diákhallgatósága előtt mondott beszédében leszögezte: Oroszország gondosan mérlegelt, megfelelő választ fog adni, és nem hagyja, hogy bárki újabb (katonai) szembenállásba, fegyverkezési hajszába kényszerítse.

Vlagyimir Putyin nemrégiben kifejtette, hogy nem hisz az amerikai magyarázatban, miszerint az elhárító rendszert az iráni rakétaveszély kivédésére telepítik.

A hónap elején Münchenben megrendezett biztonságpolitikai világfórumon az orosz elnök azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy feltartóztathatatlanul veti be az erő eszközét világszerte, és globális fegyverkezési versenyt indít el.

Hétfőn Nyikolaj Szolovcov tábornok, az orosz hadászati rakétaerők főparancsnoka kijelentette: Lengyelország és Csehország azt kockáztatja az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek befogadásával, hogy Oroszország atomrakétákat irányozhat be a rakétarendszer elemeinek otthont adó támaszpontjaira. Szolovcov azzal indokolta fenyegetését, hogy az amerikai terv felborítja a térség hadászati egyensúlyát.

Lavrov keddi beszédében, amelyben szorgalmazta, hogy egyszer s mindenkorra szakítsanak a hidegháború örökségével, kifejezte azzal kapcsolatos aggodalmát is, hogy a NATO csapatokokat telepít Oroszország határa közelébe, és az észak-atlanti szövetség nem hajlandó elfogadni az európai hagyományos fegyverzetekről (CFE) szóló 1990-es szerződés módosított változatát, amely az Európában lévő katonák, katonai repülőgépek, harckocsik és más nem nukleáris nehézfegyverek számát szabályozza.

Lavrov korábban figyelmeztetett: azzal, hogy nem hajlandó ratifikálni a dokumentumot, a NATO "értelmetlenné" tette a szerződést, és jelezte, hogy Moszkva esetleg kivonul abból.