Egy nőnek az év 419 napig tart az EU-ban
Átlagosan 54 nappal többet kell dolgoznia az Európai Unióban egy nőnek azért, hogy ugyannyi jövedelemhez jusson, mint egy férfi, ezért a gyengébb nem képviselői számára munkabér szempontjából csak február 22-én ért véget a tavalyi év.
2007. február 22. csütörtök 15:22 - Hírextra
Gurmai Zita (MSZP), az Európai Szocialisták Pártjának nőszervezeti elnöke a rendezvényen felszólalva hangoztatta: az átlagosan 15 százalékos bérkülönbség a nőkkel szembeni inzultus, amely az Európai Unió versenyképességi fejlődését is hátráltatja.
Ekkora bérkülönbség mellett ugyanis nehéz több hölgyet a munkaerőpiacra vonzani, márpedig az EU úgynevezett lisszaboni stratégiájának ez kiemelt célja. A magyar képviselő hangoztatta, hogy "a bérollót zárni kell".
A munka- és szociálisügyi miniszterek ülését megelőző EP-szemináriumon jelen volt Vladimír Spidla, a foglakoztatásért, esélyegyenlőségért és a szociális ügyekért felelős európai biztos is, aki támogatta a kezdeményezést, és maga is úgy vélte, hogy a fizetésbeli különbségek felszámolásával nagy lépést tennének előre a nemek közit megkülönböztetés visszaszorításában is. Igazi esélyegyenlőségről Spidla szerint akkor lehet beszélni, ha megszűnik a férfiak és nők bére közti különbség.
A résztvevők között foglaltak helyet a baloldali munkaügyi miniszterek, köztük a német Franz Müntefering. Magyarországot Csizmár Gábor, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára képviselte. Gurmai Zita az MTI-nek a megbeszélés tapasztalatairól nyilatkozva elmondta: valamennyien egyetértettek a bérek kiegyenlítésére szolgáló programok szükségességével, közös üzenetek fontosságával, a nők foglalkoztatásra ösztönzésének jelentőségével, valamint a tisztességes gyermekellátó hálózatok létrehozásával.
Kiemelendőnek tartotta a képviselő azt az ott ismertetett finn programot, amelynek célja, hogy 2015-ig öt százalékkal csökkentsék a bérkülönbséget, mégpedig a kormány és a szociális partnerek közti együttműködés révén.
Gurmai Zita előadásában elmondta: a jelenlegi különbség olyan egyéb szociális szakadékokból is ered, mint a nők elleni diszkrimináció vagy az a tény, hogy a részmunkaidőben dolgozók nagyobb része még mindig nő. A római szerződés már 1957-ben tartalmazta az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a tavaly hat miniszterelnök kezdeményezésére aláírt uniós esélyegyenlőségi kezdeményezés pedig még mélyrehatóbban kezeli az egyenlőség ügyét, de a program megvalósulásához politikai szándékra van szükség. A képviselő sürgette az ez irányban tevékenykedő szervezetek hálózatának megteremtését, kvóták uniós szintű meghatározását a cégek számára, valamint részletes éves elemzéseket a fizetések közti különbségekről. Úgy vélte, az unióban nem tesznek eleget azért, hogy a nők össze tudják egyeztetni a családi kötelezettségeket a munkával, és javulásra van szükség még abban is, hogy a férfiak tisztességesebb arányban részesüljenek a családi feladatokból.
Forrás: MTI