A jelentés szerencsétlennek nevezi, hogy a budapesti szeptemberi és októberi eseményeket a miniszterelnök, a kormánypártok és a kormányközeli sajtó és média, valamint a véleményformáló értelmiség részéről végigkísérte a gyülekezési jog lejáratása, veszedelemként beállítása, a gyülekezési jogukat gyakorlók veszélyességének hangsúlyozása. Meghatározóvá vált „a politikának nem az utcán, hanem a Parlamentben a helye” szlogen, amely demokráciában értelmezhetetlen, értelmetlen. Különösen veszélyes egy ilyen szólás bevezetése a közbeszédbe.
A demonstrálók, tiltakozók, az emberi jogaikat gyakorlók „démonizálása” világos stratégiájává és céljává vált a hatalomnak. Ezzel párhuzamos cél és részstratégia volt a „másként gondolkodók”, a kormánnyal szemben demokráciában megszokott módon, emberi jogaikkal élve tiltakozók megfélemlítése. Ez a cél és stratégia 2006. szeptember 18-án éjjel, az MTV „ostroma” kapcsán kezdett világossá válni – írja Morvai.
Az MTV „ostroma” - miért nem avatkoztak be?
A 2006. szeptember 18-i eseményekkel kapcsolatban a dokumentum kijelenti, hogy az MTV-székház ostrománál összegyűlt tömeg túlnyomó része ezen a helyszínen is erőszakmentes, békés volt és a több ezres tömeg jelentős része nem is látta, hogy pontosan mi történik az első sorokban. Az ő emlékük az MTV ostrom estéjéről és eseményeiről egészen más, mint a tévénézőké, akik kifejezetten és kizárólag az erőszakos eseményeket követhették figyelemmel.
A felelős rendőri vezetők súlyos hibákat, mulasztásokat követtek el s ezekkel ok-okozati összefüggésben következtek be a sérülések és az anyagi kár. A bizottság helytállónak tekinti az „Ignácz-bizottság” jelentését - érthetetlennek tartotta, hogy miért nem került sor a közvetlen közelből további rendőröknek a helyszínre vezénylésére, erősítés biztosítására, a rendőrök, az anyagi javak és a köznyugalom megóvására. Morvai jelentése pedig hiányolja az ott név szerint is megjelölt felelős parancsnokok felelősségre vonását, ezzel együtt megállapíthatja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter közvetlenül, a kormány más tagjai pedig közvetve felelősek a szeptember 18-i történésekért. Utalnak arra, hogy Petrétei által kaptak folyamatos tájékoztatást a rendőrségi vezetőktől, konkrétan az országos rendőrfőkapitánynak az akció lebonyolításáért felelős helyettesétől.
A szeptemberi és októberi „tömeges rendőri brutalitások” és „önkényes letartóztatások” kapcsán veti fel, hogy van-e joga és lehetősége a rendészeti miniszternek vagy a miniszterelnöknek befolyásolni a rendőrség magatartását. Morvai szerint a vonatkozó jogszabályokból kiderül, hogy ilyen utasítás adásának nem lett volna akadálya, és nem érti, hogy annak ellenére, hogy mind a miniszterelnök, mind a rendészeti miniszter szorosan követte az eseményeket, miért nem utasították az országos rendőrfőkapitány helyettesét az azonnali erősítés elrendelésére.
A mintegy 270 oldalas jelentés megpendíti azt a lehetőséget, hogy „az ellenzék démonizálása érdekében a hatalom be akarta áldozni a helyszínen lévő rendőröket és az érintett anyagi javakat”, de erre nincs bizonyítéka.
Arra viszont kitért, hogy már másnap „megkezdődött a sérült és megalázott rendőrök iránti együttérzés kiaknázása, valamint a néhány tucatnyi garázda és a tízezres tüntető tömeg azonossá tétele az emberi jogaikat gyakorló Gyurcsány-ellenes tüntetők illetve velük együtt az egész ellenzék tudatos, jól-felépített démonizációja”.
A sajtó is hibás
A jelentés több tíz oldalon keresztül elemzi az internetes portálokon és nyomtatott sajtóban megjelent cikkeket, és arra a következtésre jut, hogy súlyos hibát követtek el a sajtó munkatársai, és több esetben csúsztatott információkat juttattak el az olvasókhoz, nézőkhöz. Mindemellett kiemeli a Hír Televízió hiteles munkáját. A külföldi médiumok kapcsán is a csúsztatás szóval él, és szerinte ezért gondolják külföldön, hogy Magyarországon „egy agresszív, garázda, neonáci csőcselék az a tömeg, amelyik szembenáll Gyurcsány Ferenccel és kormányával, s ennek nem csupán a magánlakás zárt ajtaja mögött kíván hangot adni” - fogalmaz Morvai..
A jelentés nehezményezi, hogy a 19-én a sajtóban megszólaló közszereplők szinonimaként használták az „utcai politizálót”, a „tüntetőt” és az erőszakos garázdát. A gyülekezési jog gyakorlása veszedelmes, garázda cselekedetnek tűnt fel a nyilatkozatok nyomán, és úgy festett, hogy mindenki, aki gyakorolja a vélemény-nyilvánítás, a szólás, a gyülekezés jogát, az potenciális vagy tényleges erőszakos bűnöző, rendőrverő. Ezért azonnal megkezdődtek a gyülekezési jog korlátozására, s így a vélemény-nyilvánítás szabadságának visszafogására irányuló kísérletek.
A Civil Jogász Bizottság elnöke állítja: a miniszterelnök és a budapesti főpolgármester aktívan, a rendőri vezetést kifejezetten bíztatva, gyakorlatilag utasítva, a rendészeti és igazságügyi miniszter illetve a kormány egésze s a kormánypárti országgyűlési képviselők passzívabban, de mégis határozottan támogatták szeptember 19-én éjszakától kezdve a nemzetközi emberi jogi normák és rendőrszakmai normák durva megsértését, a polgárok tömeges rendőri bántalmazását és következményként a tömeges önkényes letartóztatásokat. A jelentés nehezményezi, hogy annak ellenére, hogy a kormányfő tudott a „tömeges és durva jogsértésekről”, azokat jóváhagyta és „brutális rendőri fellépést” példaértékűnek nevezte, ráadásul a történtekért felelős parancsnokot nem vonták felelősségre, hanem kitüntetést kapott. Ezzel utólag is legitimálták az emberi jogok durva megsértését – írja.
Morvai nyilvános bocsánatkérést vár a kormányfőtől és a rendőri parancsnokoktól, akiknek be kellene látniuk, hogy súlyos hibát követtek el.Ezzel együtt határozott ígéretet kellene tenniük, hogy a továbbiakban az irányadó nemzetközi normáknak és a magyar alkotmányos normáknak megfelelően fognak eljárni. A szeptemberi és októberi áldozatoktól pedig nyilvánosan bocsánatot kell kérniük.
Október 23.
A dokumentum aggályosnak véli, hogy október 23-án lezárták a Kossuth teret, és megsértve ezzel az emberi és gyülekezési jogot. Morva szerint nyilvánvaló, hogy a külföldi és belföldi védett személyek hatékony védelme ennél lényegesen kisebb jogkorlátozás mellett is megoldható lett volna. „Helyette az ünnepelni vágyó embereket mélységesen megalázó és bántó módon rendőrkordonokkal illetve sorfalakkal vették körül a teret” -írja. Hibást itt is találtak: sajnálatosnak nevezte, hogy Budapest rendőrkapitánya elvben önállóan hozta meg ezt a döntést, mert állaspontja szerint ott, ahol egy rendőr ilyen sok ember jogait ilyen mértékű jogkorlátozást valósíthat meg, az már rendőrállam. Ha pedig nem ő hozta meg egyedül a döntést, akkor pedig a tényleges döntéshozók miért nem vállalják a felelősséget.
A Gönczöl-bizottság hiányosságai
A Gönczöl Katalin vezette bizottság hibájaként róják fel, hogy a kronológia nem említi a rendőrség „embervadászatait” a szeptember 19-21. hajnali időszak között. „A jelentés azt sem említi meg, hogy példátlanul nagy számban ártatlan járókelőket fogtak el, vettek őrizetbe, s helyeztek előzetes letartóztatásba. Nem szól továbbá a különböző vendéglátóipari egységek békés közönségével szembeni minden indok nélküli kegyetlen és megfélelmítő fellépésekről, amelyek során több embert súlyos sérüléseket okozva bántalmaztak az oda belépő rendőrök.
Morvai megállapítja, hogy október 23-án aránytalanul sok volt a rendőrök okozta fejsérülés, különösen a szemsérülésekkel együtt, viszont eltúlzottnak tartja a Gönczöl jelentésében szereplő sérült rendőr számát. Emellett hiányolja, hogy Gönczöl-bizottság egyetlen szóval sem idézi fel „a közelmúltbeli tüntetések során elkövetett rendőrségi jogsértéseket, holott ezek több esetben nagy média nyilvánosságot kaptak és direkt módon arra utaltak, hogy a rendőrség közel húsz év alatt sem sajátította el az emberi jogi egyezményekben rögzített követelményeknek megfelelő szolgálunk és védünk elveket tükröző magatartást”.
„A Gönczöl-bizottság jelentésében háttérbe szorult az érintettek emberi jogaival kapcsolatos szempontok vizsgálata. A rendőrségi azonosítók hiányát – egyébként a Gönczöl-jelentéshez hasonlóan - ezt a bizottság is szóvá tette.
Javaslatok
A dokumentum a bejelentett tüntetések megtiltásával és lebonyolításával kapcsolatban, jogszabályi hibákra és hiányosságokra hívta fel a figyelmet, és javasolják az alkotmánysértő rendelkezés módosítását. Például a tüntetést betiltó határozatokban a BRFK alkotmányellenesen jár el, amikor a demonstráció útvonalának lezárása esetén az azon haladó tömegközlekedési és gépjármű forgalom elterelése lehetetlen vagy „BKV autóbuszok elterelése sem fizikailag, sem közlekedéspolitikailag nem lehetséges” szöveggel utasítják vissza. A rendőrségi tiltó határozatok emellett rendszeresen elkövetik azt a hibát is, hogy a tüntetéseket a bejelentésben megjelölt helyszínen és időben való megtartását tiltják meg, annak ellenére, hogy a gyülekezési törvény rögzíti, hogy mindössze a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását lehet megtiltani.
Szeretnék elérni azt is, hogy a tüntetések megtiltásáról szóló határozatában a jogorvoslati tájékoztatásban hívják fel a figyelmet arra, hogy a jogorvoslati kérelmet a rendőrhatósághoz kell benyújtani és nem a bíróságra.
Felvetik annak kérdését is, hogy joga van-e a rendőrségnek személyek azonosítására, a felvételek archiválására, annak megállapítására, hogy adott személyek esetleg más rendezvényeken is megjelennek – avagy ez célirányos adatgyűjtés, amely jogellenes.
„A megállapíthatóan legtöbb és legsúlyosabb jogsértésekre a rendőrség részéről a csapaterős tömegoszlatás alkalmával vagy azt követően került sor. Nagy számban történtek olyan rendőri intézkedések, amelyek során szükségtelenül vagy aránytalanul, megalázó és embertelen bánásmódot tanúsítva léptek fel rendőrök tüntetések helyszínein, vagy azok körzetében tartózkodó személyekkel szemben”.
