A pécsiek vasárnap szavaznak a Tubesi radarról

A helyi népszavazás akkor lesz érvényes, ha azon a választópolgárok több mint fele részt vesz, s akkor eredményes, ha a szavazók több mint fele azonos választ ad. Amennyiben a referendum érvényes és eredményes, a polgárok többsége pedig elutasítja a beruházást, az önkormányzat ennek megfelelően köteles módosítani a terület rendezési tervét.

A pécsi közgyűlés tavaly decemberben döntött arról, hogy március negyedikére tűzi ki a radarral kapcsolatos népszavazást, miután civil szervezetek ennek érdekében összesen 12.789 aláírást gyűjtöttek össze.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005 novemberében bejelentette: a kormány a Pécs melletti Tubesre javasolja telepíteni az eredetileg a Zengőre tervezett radart, amelynek felépítése civilek ellenállása miatt korábban meghiúsult. A Tubes mellett foglalt állást Sólyom László köztársasági elnök is, aki tavaly tavasszal újságíróknak azt mondta: "Olyan alku volt, amely képviselhető".

Az emberek egészségét és biztonságát féltve azonban több szervezet az új helyszínen is ellenzi a fejlesztést, bár független szakértői vizsgálatok alapján a hegy alkalmas az építkezésre, a radar által kibocsátott sugárzás alatta marad a megengedett határértékeknek. A honvédelem és a civilek képviselői több alkalommal is találkoztak különböző fórumokon, a felek álláspontjai azonban nem közeledtek, Pécs politikai vezetői pedig még a tavaly októberi választásokat megelőzően hangoztatták: kíváncsiak a lakosság véleményére, és ennek alapján szeretnének eljárni az ügyben.

A Tubesre tervezett lokátor a Magyarország légtérét lefedő radarrendszer harmadik, s egyben utolsó eleme, mely része a NATO légiirányítási rendszerének is. Az építkezés költségeit a katonai szövetség fizeti. Szakértők szerint a lokátorra szükség van az egyre növekvő polgári légiforgalom miatt is. Magyarország légterének forgalma fokozatosan nő, a rendszerváltás óta megötszöröződött, s jelenleg akkora, mint Dániáé, vagy Norvégiáé.