A békefolyamatot akadályozná a darfúri mészárosok kiadatása?

Tovább folytatódik a vita a szudáni kormány és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) ügyészei között. A szudáni igazságügyi miniszter, Muhammad Alí al-Marda marokkói látogatásának utolsó napján megerősítette, hogy országa nem adja ki a nemzetközi törvényszéknek a darfúri mészárlásokért felelőssé tett két állampolgárát – írja az mno.hu. A nyilatkozat szerint Szudán nem ismeri el az ICC-t létrehozó Római szerződést, így a bíróság által hozott döntéseket sem.

Hozzátette, hogy a darfúri történések kivizsgálására 2004 folyamán Szudánban már létrehoztak egy bizottságot, amelynek jelentése alapján perbe is fogták a mészárlások felelőseit. Ezzel egyidőben Szudán ENSZ-be akkreditált követe, Abd al-Mahmud Abd al-Halím tolmácsolta Umar al-Basír miniszterelnök kétségeit az ENSZ azon tervezetét illetően, mely 3000 nemzetközi békefenntartó küldését javasolja.

A követ úgy nyilatkozott: a szudáni miniszterelnök attól tart, hogy a nemzetközi beavatkozások célja inkább a békefolyamat megakadályozása. Abd al-Halím azt is hozzátette, hogy az ENSZ főtitkár által ez év januárjában, a khartumi vezetésnek megfogalmazott javaslatok egy része ellentétes a szudáni kormány és a Szudán Felszabadításáért Mozgalom között 2006 májusában létrejött abudzsai megállapodás szövegével. Ezért kormánya ezeknek az pontoknak a tisztázására az ENSZ, az Afrikai Unió és a szudáni kormány delegáltjaiból álló bizottság létrehozását javasolja.

Arabközi szervezet kell

A nőnap alkalmából, az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében egy arabközi szervezet felállítását javasolta Susan Mubárak. A kezdeményezés célja a nők helyzetének javítása, jogaik érvényesítése, és az új évezred által támasztott követelmények megvalósítása lenne – írta az al-Ahram, egyiptomi napilap. Az egyiptomi first lady igyekszik az ügynek megnyerni a többi arab ország „első asszonyát” is.

Náila Gabar, az egyiptomi külügyminiszter tanácsadónője szerint az arab világon belül ez egy úttörő vállalkozás. Azt is hozzátette, hogy a közeljövőben az egyiptomi kormányzat tervezetei között elsődleges helyet kap majd, hogy hivatalos eszközökkel elősegítsék a nők szerepvállalásának növekedését a társadalmi élet minden területén.

Mindezekhez a bahreini király felesége azt fűzte hozzá, hogy sajnos vannak még olyan arab országok, ahol a nők háttérbe szorulnak az oktatás és a közügyek gyakorlása terén. Éppen ezért a nőjogi szervezet feladata lenne, hogy erősítse a két nem egyenjogúságát, garantálva a gyengébbik nem képviselőinek az oktatáshoz való hozzájutást, valamint például a magántulajdonhoz, illetve munkához való jogaik maradéktalan gyakorlását. Sokszor a nemek ilyenfajta megkülönböztetésének nem is ideológiai, mint inkább materiális okai vannak, nevezetesen, hogy hiányzik az azokhoz szükséges háttér és infrastruktúra. A kitűzött célok megvalósításához tehát az érintett országok hajlandóságán túl igen komoly anyagi forrásokra és speciális tapasztalatokra is szükség van.