A törvényjavaslatot azért terjesztette be a kormányzat, mert az Alkotmánybíróság 2007. február 28. napjától - a jövőbeni kötelezettségekre vonatkozó hatállyal - megsemmisítette a társasági és osztalékadóról szóló törvénynek az elvárt adóra vonatkozó rendelkezéseit, és az ehhez kapcsolódó az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben szabályozott előleg szabályokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2007. január 1-jétől hatályos szabályok alapján az AB határozat közzétételéig bevallott és befizetett adót az AB határozat nem minősítette jogszerűtlennek.

A törvényjavaslat - indoklása szerint - méltányossági és igazságossági szempontokat érvényesítve rendelkezik úgy, hogy a megsemmisített rendelkezéseket 2007. január 1-től a megsemmisítés napjáig sem kell alkalmazni, azaz az elvárt adó fizetési kötelezettség erre az időszakra visszamenőleg is megszűnik.

A jogbizonytalanság feloldása érdekében ezt a törvénymódosítást mielőbb, a kihirdetést követő napon célszerű hatályba léptetni. Ha az adózónak nincs adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása, az adófolyószámláján jóváírt összeget saját döntése szerint visszaigényelheti vagy az összegből egy később esedékes adótartozását egyenlítheti ki.

A Pénzügyminisztérium osztályvezetője Domonkos László, Tállai András, és Varga Mihály fideszes képviselők kérdéseire válaszolva elmondta: az elvárt adóból az egész évre mintegy 50 milliárd forint bevételt várt a PM, aminek időarányos, két hónapra tartozó része 8-9 milliárd forint, ám szerinte reálisan 4-5 milliárd forint volt várható erre az időszakra. Ennek ellenére a kormány 30 milliárd forintot zárolt a költségvetésben, az AB határozat miatt kieső bevételek pótlására.

Az osztályvezető szerint január 1-jétől február 27-ig elsősorban azok a cégek fizettek elvárt adó előleget, amelyek megszűntek, illetve átalakultak.