Szűkült a kisvállalkozók mozgástere az EU-s pályázatoknál

Tájékoztatásuk szerint kezdettől fogva nagy figyelemmel kísérik, hogy az uniós és a hazai források pályázati úton mi módon kerülnek a családi- és mikrovállalkozásokhoz. Az IPOSZ szerint az újonnan kiírt pályázatoknál kirekesztették a családi- és mikrovállalkozásokat, mert nem teljesíthető az elvárt évi 8-15 százalékos árbevétel növekedés.

A humánerőforrás fejlesztésére kiírt pályázatban a minimálisan megpályázható 1 millió forint támogatást számításaik szerint csak a minimum 20 fős létszámú vállalkozások tudják igénybe venni, az ennél kisebbek nem Az IPOSZ szerint a pályázati problémák fő oka a kiírások és az elbírálás indokolatlanul komplikált rendszere, aminek megváltoztatására 13 pontban foglalták össze jobbító szándékú szakmai javaslataikat.

Az IPOSZ javasolja, hogy a pályázatokat az interneten is be lehessen adni, működtessenek egyablakos rendszert, illetve minél kevesebb nyomtatványt kelljen kitölteni. Szorgalmazzák, hogy az elbírálás menetét elektronikusan lehessen követni, és a bírálati jegyzőkönyvet is el lehessen olvasni.

Az IPOSZ szerint az állami szervezeteknek is szorosabb határidővel kellene dolgozniuk, a kifizetések esetében is. Az IPOSZ szeretné elérni, hogy a támogatás költségei között legyenek elszámolhatóak a pályázat elkészítésének és monitoring tevékenységének a költségei, illetve nyíljon lehetőség részteljesítések elszámolására is és könnyítsék az áfa-finanszírozást.

A szövetség javasolja azt is, hogy a már megkezdett beruházásra is lehessen támogatást kérni. A szövetség a megkövetelt garancia és biztosítékok kérdésének teljes áttekintését szorgalmazza, továbbá szeretné elérni, hogy a legkisebb vállalkozások számára is írjanak ki pályázatokat. Az IPOSZ javaslatait eljuttatta az EU Kézműves-, Kis- és Középvállalkozói Szövetségén keresztül az Európai Bizottsághoz is azzal a céllal, hogy kiderüljön, a magyar pályázati kiírásokban mi a kötelező EU-s előírás, mi az a feltételrendszer, amely csak hazai kompetenciába tartozik.