Raikkönen nyert Ausztráliában

Kis híján rosszul indult a futam a két fő rivális számára: a felvezető körben Raikkönen egy hirtelen fékezése miatt a mögötte haladó Alonso majdnem belerohant az előtte haladó Ferrariba. Ettől, illetve a Trulli Toyotájából feltörő hatalmas füstfelhőtől eltekintve semmi említésre méltó nem történt a rajtig, minden autó fel tudott állni a rajtrácsra.

A rajt maga érdekes volt: Raikkonen simán eljött az első helyen, mellette Alonso viszont beragadt kissé, és így a mögüle induló Heidfeld simán megelőzte. Az igazi meglepetés azonban, hogy a negyedik helyről rajtoló Hamilton is elé tudott kerülni egy zseniális mozulattal. Bár a melbourni pálya első kanyarja szinte mindig kritikus, most nem történt baleset. A rajt nagy vesztese még Anthony Davidson: 10 helyet bukott a Super Agurival.


Raikkönen azonnal elkezdett elszakadni az üldözőbolytól, sem Heidfeld, sem a McLarenek nem tudták vele tartani a lépést. Ami még érdekesebb, hogy Alonso nem tudta, sőt, nem is próbálta visszaelőzni a csapattársát, aki viszont néhányszor megmutatta magát Heidfeldnek, bár valódi előzési pozícióba nem tudott kerülni.

Eközben Massa az utolsó helyről gyorsan letudta a kötelező előzéseket, és néhány körön át Coulthardot, majd utána jóval tovább a két Hondát követte, akik azonban körönként másfél másodpercet kaptak az előttük menőktől, főleg Buttonnak köszönhetően. Barrichello először a csapatnak jelezte, hogy csapattársa feltartja, majd néhány körrel később végül meg is előzte, és valóban, szinte azonnal két másodperccel jobb köröket kezdett futni.

A kerékcserék első körét meglepetésre nem a Ferrari, és nem is a McLarenek kezdték, hanem Nick Heidfeld a BMW-vel. Úgy látszik, az elejére választott puha keverék nem volt a legszerencsésebb megoldás, hiszen a kerékcseréket követően Kubica is elé került. Őt Raikkönen, majd Fisichella követte, a McLarenek viszont még jónéhány körön keresztül kint maradtak, jócskán megelőzve ezzel Heidfeldet, és megszilárdítva a második-harmadik helyezést. Szintén a késői cserélők közé tartozott Rosberg, aki így szépen kapaszkodott felfelé a tabellán a Williamsszel.

Az első kiesés a Spyker, illetve Christijan Albers nevéhez fűződik: a gumifal fogta meg a kicsúszó autót.

A második kerékcserékig nem történt semmi említésre méltó. Massa az egy cserés taktikának köszönhetően hamar a pontszerző helyek közelébe került, és ekkor már lehetett sejteni, hogy valószínűleg még az első hatosba is beleférhet. A 28-ik körben kiesett az egyik Toro Rosso, majd 8 körrel később az addig remekül versenyző Kubica is feladni kényszerült a versenyt.

A kerékcserék második körét szintén BMW-k kezdték, majd néhány körrel később a Raikönnen az élről, és a két McLaren szinte együtt jött be friss gumikért és üzemanyagért. Hamilton azonban a kerékcserék alatt elvesztette addigi második helyét, mivel közvetlenül a kihívása előtt forgalomba szaladt, így eltűnt a korábbi két másodperces előnye, amit Alonso aztán könyörtelenül ki is használt.


10 körrel a vége előtt történt a verseny legveszélyesebb eseménye: David Coulthard egy teljesen esélytelen előzés során szinte átrepült Wurz Williamsén. Bár senki sem sérült meg, ebből a manőverből sokkal nagyobb baj is lehetett volna: a Red Bull kerekei nem voltak messze Wurz fejétől. A kezdeti sokk után az osztrák képes volt leevickélni a pályáról, így nem volt szükség a biztonsági autó bepályára küldésére.

A végéig már csak Massa és Fisichella csatájának lehettünk volna tanúi, de a közvetítés rendezője úgy döntött, sokkal érdekesebb a 10-11. helyen folyó közdelem Trulli és Heikki Kovalainen közt.


A Ferrari elégedett lehet, kihozta a helyzetből a maximumot, és tisztán megmutatta, hogy ők az idei etalon. A McLaren sem panaszkodhat, úgy látszik, hogy noha van igazság abban, miszerint a hosszú etapokon nem olyan jók, mint egy körön, ez csak a Ferrari vonatkozásában igaz: a BMW-ket magabiztosan tartották maguk mögött. A legtöbb tennivalója saját bevallása szerint is a Renault istállónak akad, ha a dobogó közelébe akar kerülni. Ők azt mondják, még nem sikerült igazán a Bridgestone-ra váltás, ezen kívül a csapatfőnök élesen kritizálta Kovalainent annak gyenge teljesítményéért. A Toyoták, ha elégedettek nem is lehetnek, legalább egyik autójuk befért a pontszerző helyekre. A gyári csapatok közül idén a Honda az, akiknél valami rettenetesen el lett rontva, esélyük sem volt a jó helyezésre.

A Red Bull marad kérdőjel, bár tőlük többet vártunk, Webbert az első boxkiállás elrontása nagyon hátravetette, Coulthard pedig nem fejezte be a versenyt, bár pontszerzésre nem volt esélye. A super Agurik sem mutatták azt a kirobbanó formát, mint az edzésen, de az eredményük ahhoz képest, hogy milyen fiatal csapatról van szó, még mindig igen figyelemre méltó. A Williamsnél is vegyes a kép: Rosberg hetedik helye mindenképp dícséretet érdemel, hiszen megverte a gyári Toyotákat is, ugyanakkor Wurz nem tudta tartani a tempót.

A verseny végeredménye:

Poz.	Név	Csapat	Idő
1	Kimi Räikkönen	Ferrari	1:25:28.770
2	Fernando Alonso	McLaren-Mercedes	+7.2 sec
3	Lewis Hamilton	McLaren-Mercedes	+18.5 sec
4	Nick Heidfeld	BMW	+38.7 sec
5	Giancarlo Fisichella	Renault	+66.4 sec
6	Felipe Massa	Ferrari	+66.8 sec
7	Nico Rosberg	Williams-Toyota	+1 kör
8	Ralf Schumacher	Toyota	+1 kör
9	Jarno Trulli	Toyota	+1 kör
10	Heikki Kovalainen	Renault	+1 kör
11	Rubens Barrichello	Honda	+1 kör
12	Takuma Sato	Super Aguri-Honda	+1 kör
13	Mark Webber	Red Bull-Renault	+1 kör
14	Vitantonio Liuzzi	STR-Ferrari	+1 kör
15	Jenson Button	Honda	+1 kör
16	Anthony Davidson	Super Aguri-Honda	+2 kör
17	Adrian Sutil	Spyker-Ferrari	+2 kör
18	Alexander Wurz	Williams-Toyota	Baleset
19	David Coulthard	Red Bull-Renault	Baleset
20	Robert Kubica	BMW	Váltó
21	Scott Speed	STR-Ferrari	Kerék
22	Christijan Albers	Spyker-Ferrari	Baleset