Kossuth szobrát 1907-ben, közadakozásból és a város költségén állították fel a gömöriek Rozsnyó központi terén. Négy év múltán, 1919 nyarán a csehszlovák rezsim alatt ugyanaz a sors érte, mint az összes felvidéki magyar emlékművet: ledöntötték.

A megrongálódott monumentális bronzszobor nyolcvan évnél hosszabb ideig különböző méltatlan helyeken, legvégül egy kazánház szénraktárában élte megalázó sorsát. Maroknyi rozsnyói magyar a nyolcvanas években már vette magának azt a bátorságot, hogy március 15-én virágot helyezzen el a gyalázatos körülmények között, szénkupacok mögött fekvő szobornál.

2004. március 15-én a rozsnyóiak végre - bár nem az eredeti helyén - az újra felállított Kossuth-szobornál ünnepelhették. A hazafias szlovák szervezetek, elsősorban a Matica Slovenská és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), felháborodott tiltakozásoknak adtak hangot, később pedig az azóta politikai pártként betiltott és most civil szervezetként tovább tevékenykedő, erejét fasiszta egyenruhákban kimutató Szlovák Testvéri Közösség (SP) tagjai leköpdösték Kossuth rozsnyói szobrát, és erőfitogtató tüntetésen követelték az eltávolítását.