Vasárnap indul az Élet menete
Kiállításokkal, tudományos és oktatási tanácskozásokkal csütörtökön délután kezdődik a Holokauszt Emlékhét.
2007. április 12. csütörtök 18:25 - Hírextra
A hagyományos Élet Menete fáklyás felvonulást vasárnap este rendezik meg Budapesten, április 16-án pedig, a Holokauszt Magyarországi Emléknapján felavatják az Elveszett Közösségek Tornyát a Páva utcai központban. A Holokauszt Emlékközpont idén április 12-től emlékezik meg a 63 évvel ezelőtti történelmi eseményről. A hivatalos magyarországi Holokauszt Emléknapot 2001 óta ünnepeljük április 16-án, ehhez kapcsolódik az idei egyhetes programsorozat is.
A csütörtöki nyitónapon egy tudományos emléküléssel kezdődik a program Raoul Wallenbergről a Centrális Galériában. A budapesti svéd nagykövetség tanácsosa 1944 őszén több ezer zsidót mentett meg a deportálástól és a haláltól a magyar fővárosban. Wallenberget 1945. januárjában eltűnt, csak évtizedekkel később derült ki, hogy a szovjet hatóságok hurcolták el, és tartották fogva a hírhedt moszkvai Lubjanka börtönben, ahol eddigi ismereteink szerint 1947-ben halt meg. Letartóztatásának oka és halálának pontos körülményei máig tisztázatlanok - mondta a Független Hírügynökségnek Kardos Zoltán, a Holokauszt Emlékközpont kommunikációs vezetője.
Április 14-én, szombaton délelőtt 10 órától Holokauszt Emléknapi Konferenciát rendeznek a Páva utcai létesítményben, amelynek fő témája a holokauszt iskolai oktatásának jelene és jövője lesz. Emellett megnyílik a Kép és Holokauszt című versinstalláció-kiállítás.
A hagyományos Élet Menete fáklyás felvonulást április 15-én, vasárnap rendezik meg. A résztvevők a Holokauszt Emlékközpont elől indulnak délután hatkor és a békés felvonulás a Dohány utcai zsinagógakertben, az Emmánuel Emlékfánál ér véget. A fáklyás felvonulással a holokauszt áldozataira, zsidókra, romákra, a másságuk vagy politikai ellenállásuk miatt üldözöttekre, és azokra emlékeznek, aki önfeláldozó módon mentették meg mások életét.
Az emlékműnél felállított színpadon beszédet mond Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és
Warren L. Miller, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja, aki emléktáblát avat a zsidó életeket mentő XXIII. János pápa emlékére. Ugyancsak felszólal Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi Igazgatója, Zoltai Gusztáv a MAZSIHISZ és BZSH ügyvezető igazgatója és Kardos Péter főrabbi.
A holokauszt magyarországi emléknapján, április 16-án, délután négy órakor kezdődnek a megemlékezések. Az egyik legfontosabb esemény, hogy felavatják az Elveszett Közösségek Tornyát a Páva utcai létesítményben a fővárosban.
A Holokauszt Emlékhét országos programjához kapcsolódik az Auschwitz Album című kiállítás, amely április 18-án, jövő szerdán nyílik meg Egerben, a Régi Zsinagóga épületében. Az egyedülálló fotókiállítás ingyenesen látogatható április 29-ig, naponta 10-18 óra között.
A nyilas uralom idején éjszakánként 50-60 zsidót, összesen mintegy 5000 embert lőttek a Dunába a fővárosban. A holokauszt történetének legnagyobb és leggyorsabb deportálási akciója 63 évvel ezelőtt, 1944. május 15-én kezdődött. Július 9-ig, azaz 56 nap alatt német adatok szerint a magyar hatóságok 437 402 zsidót deportáltak Magyarországról, 15 ezer ember kivételével mindegyiküket Auschwitz-Birkenauba, a legkegyetlenebb koncentrációs táborba. Származásuk miatt 1944-45-ben Magyarországon nem csak a zsidókat üldözték, a holokauszt során több ezer romát is meggyilkoltak, az üldözöttek száma több tízezerre tehető.
Forrás: Független Hírügynökség