Az evangélikus egyháznak tetszik a Sólyom féle reflexió

A kormány szerdán állásfoglalást adott ki arról, hogy minden alkotmányos eszközt igénybe vesz azért, hogy visszaszorítsa, illetve elejét vegye a szélsőséges ideológiák és mozgalmak térnyerésének Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a kormány állásfoglalását ismertetve, azt kérte az államfőtől, a történelmi egyházaktól és a legnagyobb ellenzéki pártszövetségtől, tegyék egyértelművé, hogy osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, továbbá azt is tegyék egyértelművé: a Magyar Gárda egyenruhája, retorikája és szóhasználata a neonáci mozgalmakra utal.

"Elutasítunk minden olyan jelképet, viseletet, szóhasználatot, ráutaló magatartást, mely akár a legkisebb mértékben is a nemzeti szocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal. Elítélünk minden olyan megnyilvánulást, mely bárkit emberi méltóságában, bármiféle identitásában sért" - tartalmazza a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségének és püspöki tanácsának nyilatkozata.

Az egyházi vezetők - mint írják - annak ellenére tartották szükségesnek kifejteni ezt, hogy a Magyar Gárdával, a szervezet megalakulásakor tapasztalt evangélikus lelkészi részvétellel kapcsolatban már többször, határozottan kifejtették álláspontjukat.

A Prőhle Gergely országos felügyelő, Ittzés János elnök-püspök, Fabiny Tamás és Gáncs Péter püspökök által jegyzett dokumentumban a fentiek ellenére az egyházi vezetők felelőtlennek nevezték "azt a gyakorlatot, mely politikai szándékoktól vezérelve marginális jelenségeket túldimenzionál, rávetít nagyobb, széles körű legitimációval rendelkező szervezetekre, csoportokra".

A nyilatkozat szerint nem lehet elhallgatni a kormány felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásában. Mint írják, az elmúlt egy évben aggasztóvá vált az általános békétlenség, elkeseredés, a radikális csoportok megnyilvánulásainak elszaporodása, és a közállapotaink romlásában, a társadalom szűk rétegének radikalizálódásában "döntő szerepe volt a 2006 késő nyarán, őszén történteknek".

Felidézték: a tavaly augusztus 20-i természeti katasztrófa során és azt követően tapasztalható kormányzati felelőtlenség, a szeptemberben nyilvánosságra került kormányfői beszéd, "melyben a hazugság, mint a politikai verseny eszköze legitimáltatott, majd az október 23-án tapasztalt indokolatlan, demokratikus jogállamban megengedhetetlen rendőri brutalitás jelentősen növelte azt az amúgy is meglévő társadalmi feszültséget, mely az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikai döntései nyomán kialakult".

"Meggyőződésünk, hogy a fentiekkel kapcsolatos kormányzati bocsánatkérés, a felelősök megnevezése elkerülhetővé tette volna az azóta tapasztalható radikális megnyilvánulások jó részét" - fogalmaztak az aláírók.

A evangélikus egyház vezetői azt írták: meglepte a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségét és püspökeit, hogy a kormány politikai nyilatkozat közzétételére kérte fel a történelmi keresztény egyházak vezetőit, ugyanakkor örömüket fejezték ki, hogy a kormány "felismerte: helyes, ha az egyházak nem csak a templomok falai között szólnak, hanem hallatják szavukat politikai, közéleti kérdésekben is".

Az evangélikus egyházi vezetők arra kérték fel a kormányt, hogy ne csak politikai nyilatkozatokban, hanem a mindennapi gyakorlatban is tegyen meg mindent polgárai védelméért, a közbiztonság és közrend, valamint az alapvető szociális és egészségügyi ellátás biztosításáért, a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlatban is tapasztalható megvalósulásáért.

A nyilatkozat kitér arra is, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei lehetővé teszik lelkészei számára a politikai közéletben való részvételt, mind a jobb, mind a baloldalon. Ezzel a lehetőséggel több evangélikus lelkész él is. Mint írják: "az egyházvezetés közéleti állásfoglalásai csupán orientálják, de nem kötelezik a lelkészeket".