Szépen alakul a csecsemőhalandósági mutatónk

Kovács Attila a csütörtöki Népszabadságban megjelent cikkre reagált, ami szerint az elmúlt hat hónapban országosan több mint nyolc százalékkal több csecsemő halt meg, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.

Az államtitkár hangsúlyozta: a csecsemőhalálozás száma 1980 óta az egynegyedére csökkent. Példaként említette, hogy míg 1980-ban 23 ezrelék volt a csecsemőhalálozási arány, addig 2006-ban 5,2 ezrelék.

Az egészségügyi reform célja a mutató javítása - emelte ki Kovács Attila, hozzáfűzve, ezért fejlesztették és centralizálták a szülészeti osztályokat, és ezért hoztak létre magas szakmai színvonalon, illetve fejlett műszerezettséggel működő perinatális intenzív centrumokat.

A csecsemőhalálozás okai között egyebek mellett az életmódot, a betegségeket, valamint a balesetet említette.

Kovács Attila hangoztatta, a szakmailag megalapozatlan tévhírek félelmet generálhatnak a kismamákban, ez pedig veszélyeztetheti akár a szülés lefolyását is.

Brunner Péter gyermekgyógyász, az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ főigazgatója szerint a magyarországi gyermekellátás sikertörténet, ugyanakkor a jelenlegi csecsemőhalálozási mutatón nehéz javítani.

Az adatokat a koraszülöttek magas arányszáma, illetve a fejlődési rendellenességgel született csecsemők száma is rontja.

Kitért arra, hogy átgondolt, tervszerű megelőzési programokra van szükség.

Brunner Péter az egészségügyi reform fontos eredményeként beszélt arról, hogy ma Magyarországon nem lehet olyan intézményben szülni, ahol nincs újszülöttgyógyász, és nincs a közelben perinatális intenzív centrum.

Kiemelte a nagy létszámú, jelentős rutinnal bíró orvosgárda fontosságát is.