Hangsúlyozta, hogy a támogatásra az egyetemeknek, főiskoláknak három évre szóló finanszírozási megállapodás alapján pályázniuk kell. Rámutatott arra is, hogy a kutatás-fejlesztést pedig "az a módosítás igyekszik ösztönözni, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények saját vállalkozást alapíthassanak".
Az ország jövője az egyetemi előadótermekben, laborokban és az új tipusú innovációs centrumokban dől el - fogalmazott a miniszter. Mint mondta: az egyetemi létben ma már minden a teljesítményről szól; a hallgatók és az intézmények teljesítményéről egyaránt.
"Mert nemcsak a hallgatónak kell bizonyítania, hogy méltó a diplomára, hanem az egyetemnek is be kell bizonyítania, hogy méltó a hallgatók bizalmára" - vélekedett Szekeres Imre.
Hozzátette: ma már a budapesti, pécsi, szegedi vagy a veszprémi egyetemek elsősorban nem egymással állnak versenyben, hanem a globális világ összes felsőoktatási intézményével, s a most zajló felsőoktatási reformnak éppen az a célja, hogy a magyar egyetemek közül is néhány bekerüljön majd a világrangsor felső harmadába.
A miniszter rámutatott: az utóbbi egy-két évben komoly minőségi változások indultak el a felsőoktatási intézményeknél, így például az ország nyolc városában épültek fel új diákotthonok, ami összesen nyolcezer új kollégiumi helyet jelentett, s ezeket az elkövetkező években további 8-10 ezer új férőhely létesítése követi.
Megújult ötezer régi kollégiumi hely is, további hatezer felújítása pedig folyamatban van - mondta Szekeres Imre, rámutatva arra is, hogy az elmúlt négy évben számos helyen épültek fel vadonatúj oktatási létesítmények , összesen 65 ezer négyzetméternyi alapterületen.
Közlése szerint a felsőoktatás minőségének javítására é a kutatások fejlesztésére a következő években 137 milliárd forint uniós támogatás jut. A Nemzeti Kiválósági Programra - a kiemelkedő tehetségek ösztönzésére - mintegy 47 milliárd forint áll majd rendelkezésre, építési beruházásokra és informatikai fejlesztésekre pedig 87 milliárd fordítható majd - mondta a miniszter.
A magyar felsőoktatásban a mennyiségi szemléletnek, a tömegesedésnek, amely az elmúlt másfél évtizedben jellemző volt, "egyszer s mindenkorra vége", mert eljött a minőségi váltás ideje; többek közt ezért is alapították a Felsőoktatási Minőségi Díjat, és határozták meg az egyes szakok keretszámait is - jelentette ki a veszprémi egyetem tanévnyitóján Szekeres Imre.
Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora beszédében szintén azt hangsúlyozta, hogy a magas szintű minőségi képzés a céljuk, s annak elérése, hogy jegyzett kutatás-fejlesztési és innovációs centrummá váljon a Pannon Egyetem.
A tanévnyitón Nabekura Sinichi, Japán budapesti nagykövete három veszprémi hallgatónak japán egyetemekre szóló - egy éves időtartamú - ösztöndíjat nyújtott át.
A rektortól 66-an aranydiplomát vehettek át, ők ötven éve végeztek az intézmény jogelődjénél, az akkori Veszprémi Vegyipari Egyetemen.
A Pannon Egyetemnek ma öt karon 11.500 ezer hallgatója van, s köztük 2.800 elsőéves kezdte meg most a tanulmányait.
