Magyarország akkor lesz erős, ha értelmisége, szakmunkásai állni tudják a versenyt, a tanárai éppoly megbecsülést élveznek mint bárhol másutt. A legfontosabb, hogy a felsőoktatás zászlóshajói, köztük a Corvinus egyetem, saját szakmájukban, Európa legjobb egyetemei legyenek - jelentette ki a miniszterelnök.
Erős, versenyképes egyetemek kellenek, s ehhez sokak, a hallgatók és családjai erőfeszítésére is szükség van, akik a felsőoktatás elsőszámú kedvezményezettei lesznek - mondta a kormányfő.
Az átalakítások legfontosabb elemei között említette, hogy a legjobb hallgatók, akik nehézsorsúak, havonta 50-70 ezer forintos támogatást kaphatnak. Akik ugyanakkor a leggyengébben teljesítenek, elveszítik az állami támogatásra való jogosultságot és "elmehetnek a fizetős képzésre". Akik azonban a költségtérítéses képzésben a legjobbak, átkerülhetnek az államilag finanszírozott képzési kategóriába - mondta.
Kitért arra is, hogy mostantól a szociális támogatás fix lehet, 11-22 ezer forint, s a hallgatók tanulmányi ösztöndíjára 20 százalékkal többet lehet majd fordítani.
A szegénységet, a középszerűséget akarjuk a magyar felsőoktatás jellemzőjévé tenni, vagy ezt a minőséget? - tette fel a kérdést a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc szólt arról, hogy hat másik egyetemen is zajlanak nagyszabású átalakítások. Magyarország modernkori történetének legátfogóbb egyetemfelújítási programja zajlik, erre az elkövetkező években több mint 200 milliárd forintot költenek.
A felsőoktatási törvényben emellett rögzítették három évre a felsőoktatás költségvetési támogatását is.
A miniszterelnök végül szólt Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter Magyar Universitas Programban játszott szerepéről. Mint mondta, Magyar Bálint alaposan megszenvedett a programért, küzdött érte, s az idő őt igazolta.
A magyar felsőoktatásnak több szabadság kell, nagyobb gazdálkodási szabadság, ehhez több felelősség, s ebben osztozniuk kell a hallgatóknak is - summázta a kormányfő.
Hiller István oktatási miniszter a színvonal megerősítését emelte ki, hozzátéve: ennek első lépése az infrastruktúra megújítása.
Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár azt mondta, hogy nem pusztán egy épületet avatnak, ünnepelnek hanem egy új szemléletmódot is. Elmúltak azok az idők, amikor közintézmények pusztán költségvetéshez benyújtották igényeiket, s politikai lobbival elérték esetleg, hogy támogatáshoz jussanak.
Szakítottak azzal a hagyománnyal is, hogy ilyen intézményeket közalkalmazottakkal működtessenek - közölte, hozzátéve: a létesítmény felépítésében közreműködő vállalkozások az üzemeltetést is vállalták. Ezt "töredék munkaerővel" tudják megoldani, így jelentősen olcsóbbá téve a működtetést.
A költségek tartalmazzák az amortizációt is, így 20 év múlva ugyanilyen állapotban kell átadniuk majd az épületet - közölte Magyar Bálint.
A Wallis Ingatlan Zrt. 10 milliárd forintból, ppp-konstrukcióban építette fel a Budapesti Corvinus Egyetem 50 ezer négyzetméteres új oktatási- és könyvtár épületét. Az új épület 3.500 hallgatónak és 500 oktatónak, valamint adminisztratív személyzetnek ad teret. Egy 500 fős nagy előadót, hat kisebb előadót és 32 oktatótermet tartalmaz. A könyvtár területe 4.700 négyzetméter.
Az egyetemi épülethez csatlakozik a 13.500 négyzetméteres Studium Irodaház. Noah M. Steinberg, a Wallis elnök-vezérigazgatója elmondta, az irodaház nyereségéből csoportosítanak át pénzt az egyetemhez, így tudták csak közbeszerzésen elnyerni az építés és a 20 éves üzemeltetés lehetőségét. A bérleti díj 20 éven át évi nettó 936 millió forint lesz, amely az üzemeltetési költséget is tartalmazza. E díj felét az egyetem, a másik felét az Oktatási és Kulturális Minisztérium fizeti.
