A júliusban megtalált 16 mocsárciprus és tengerparton élő mammutfenyő közül négy került a miskolci Herman Ottó Múzeumba, ahol azóta is szarkofágokban tárolják a leleteket.
A famaradványok tartósításához a szakemberek döntése szerint cukros oldatot használnak majd, ehhez és a megfelelő tartályok kialakításához, elkészítéséhez azonban a szükséges forrást elő kell teremteni. A múzeum ezt megpróbálja támogatók révén biztosítani, hiszen mintegy negyvenmillió forintra lenne szükség a négy fa teljes konzerválásához - mondta Veres János, a kutatást vezető régész hétfőn az MTI-nek.
Kifejtette: a megfelelő összetételű oldat, amely a cukron kívül más gombátlanító és semlegesítő anyagokat is tartalmaz, több tonnányi mennyiség, ebből készülhet el a "koktél", amelynek a költsége az elsődleges számítások szerinti mintegy 25 millió forint.
A munkához egy pavilonra is szükség van, hiszen hamarosan jön a hideg, így a végleges konzerválási eljárást csak a fedett területen lehet megoldani; a beruházás csaknem 12 millió forintba kerül - tette hozzá.
Közlése szerint a négy fa tartályának elkészítéséhez jelentkeztek támogatók, de így is jókora összeg hiányzik a feladatok elvégzéséhez és a teljes tartósítási folyamathoz.
Veres János kitért arra, hogy a kulturális tárca is keresi a források előteremtésének lehetőségét, gyorssegélyként egyébként már hárommillió forintot adott a fák közvetlen mentésére augusztusban, amikor a Borsod megyei bükkábrányi lignitbányából szállították el a törzseket.
Emlékeztetett arra: eddig azt feltételezték, hogy azért "porladnak szét" gyorsan a fatörzsek, mert hiányzik belőlük a szükséges cellulóz. A soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem természettudományos elemzése azonban azt mutatja, hogy cellulózt, sőt még szénhidrátot is tartalmaznak a "matuzsálemek".
A régész hozzáfűzte, a kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a fák egyértelműen a drasztikus, gyors száradás miatt pusztultak ilyen gyors ütemben. A világszenzációnak számító leletek pontos korát is meghatározták, a jelen ismeretek szerint a mocsárciprusok 7,2-7,6 millió évesek - mutatott rá a szakértő.
Hangsúlyozta, hogy a fákból nyert anyagok vizsgálatát eddig minden kutatóintézmény, egyetem saját költségén végezte el, mindenki ott próbált meg segíteni, ahol tudott, ám a fák további vizsgálatára egyelőre nincs több pénz.
Szponzorok támogatásával sikerült eddig is a fák mentését, ideiglenes tárolását megoldani, illetve az oktatási és kulturális tárca hárommillió forintos gyorssegélyének felhasználásával épültek meg azok a szarkofágok, amelyek körülölelik a fákat, és amelyeket a bányából szállított eredeti homokréteggel töltöttek fel - jegyezte meg Veres János.
A felső miocén kori erdő fáit mintegy két hónappal ezelőtt találták meg a Mátrai Erőmű bükkábrányi bányaterületén. A leletek azért egyediek, mert épen maradtak, és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak. Az erdő mintegy hatvan méter mélyen volt, a fákat csak igen nagy körültekintéssel lehetett megmozdítani, mert a levegő és a nap kártékonyan hatott szerkezetükre.
