Független kínai és külföldi akadémikusok csoportja vizsgálta felül idén az 1979-ben bevezetett "egy család egy gyerek"-rendszert. Arra a következtetésre jutottak, hogy az ázsiai ország népessége ugyan valóban csökkent, ám ez főként annak a ténynek köszönhető, hogy a kínai nők termékenységi rátája - vagyis az egy anyától várható gyermekek száma - a hetvenes évek óta ötről kettő alá süllyedt. Ezért pedig inkább okolható a modernizáció, mint az állami beavatkozás, hiszen ez a tendencia minden kényszerítés nélkül a többi kelet-ázsiai országban, például Thaiföldön vagy Dél-Koreában is megfigyelhető.
A kutatást vezető Wang Feng kaliforniai egyetemi professzor szerint ugyanakkor az állami családtervezési program hatása is tetten érhető: "Egy csomó ember egyszerűen nem akar olyan sok gyereket. Az emberek elfogadták a politikát" - nyilatkozta.
Ez különösen a városiasodott vidékekre igaz, ahol a BBC internetes szolgálatának jelentése szerint a megkérdezett párok többsége - elfoglaltságára és anyagi hátterére hivatkozva - elégedett egy gyermekkel.
Egyes szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy Kínának hamarosan súlyos demográfiai problémákkal kell megküzdenie.
A hivatalos adatok szerint a termékenységi ráta ma 1,7-1,8 között mozog. A népesség számának megtartásához azonban 2,1 fölötti születésszámra lenne szükség.
A tengerentúli szakértők azonban sötétebbnek látják a helyzetet, és 1,5-es rátáról beszélnek.
Hosszútávon a születéscsökkenés a társadalom elöregedéséhez vezet, emellett felborul a lány- és fiú-utódok egyensúlya - figyelmeztetnek.
Az aggodalmakat több befolyásos politikus is osztja, s márciusban a kormány tanácsadó testülete elő is terjesztette javaslatát, hogy két gyermek vállalását engedélyezzék a családoknak. A jelek szerint azonban 2010-ig, a jelenlegi ötéves terv végéig nem lesz előrelépés ebben a kérdésben.
A kormány egyik illetékes minisztere egy idei sajtókonferenciáján megerősítette, hogy a "leghalványabb kétség sem merült fel" a politika folytatásával kapcsolatban - idézte fel a BBC jelentése.