A lakosságszám évek óta csökken, s ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon, minden második szülőképes korú szerbiai anyának legalább három gyereket kellene világra hoznia. A születési arány ugyanis 30 százalékkal a lakosságszám megőrzéséhez szükséges szint alatt van.
Közgazdászok szerint ez előrevetíti annak a veszélyét, hogy Szerbiában vészes munkaerőhiány lép fel, ami tovább rontja a gazdasági helyzetet, s ezért még inkább csökken a szülési kedv. Beindul tehát egy öngerjesztő spirál.
Az öregedés jelei máris ijesztőek. Pillanatnyilag a szerb lakosság egy hatoda 65 évesnél idősebb, s az utolsó hivatalos felmérés évében, 2003-ban csupán tíz községben (több települést, sokszor több tízezer embert magába foglaló közigazgatási egység Szerbiában) gyarapodott a lakosság. A gazdaságilag legfejlettebb régió, a Vajdaság 65 községe mindegyikében többen haltak meg azonban, mint ahányan születtek.
Ez is alátámasztotta azt a szakértői megállapítást, hogy nem a szegénység, a rossz anyagi körülmények jelentik a legnagyobb gátat a gyerekvállalás szempontjából. A legtöbb gyerek Szerbiában a szegény családokban születik, s a szülők iskolai végzettségének emelkedésével, anyagi helyzetének javulásával párhuzamosan csökken a gyerekszám.
A legfrissebb adatok szerint a 20 és 24 év közötti szerb nők 70 százalékának nincs gyereke - ami a felsőfokú tanulmányokat végzők számát figyelembe véve is igen magas arány -, de a 30 és 34 év közöttiek egynegyede sem szült még.